2020-06-06    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

1929-01-01
AZ ELMULT ÉV TÖRTÉNETE -- 1928

A Szövetség élete az 1928. évben eléggé mozgalmas volt. Örvendetes és nem örvendetes epizódok és történetek mozaikjából állott.

E helyütt csak egynéhány fontosabb eseményt és számadatot közlünk, mert Szövetségünk mult évi működésének részletes ismertetését a közgyűlés elé terjesztendő jelentés fogja tartalmazni.

A szinházi és mozgószinházi zenészek működését és fizetési viszonyait szabályozó kollektiv megállapodások lejártával szövetségünk vezetősége arra törekedett, hogy e megállapodásokat a jővő évadra is létesitse, illetve a változott viszonyoknak megfelelően módositsa. a szinházak igazgatóságaival folytatott tárgyalások eredménnyel zárultak s a szinházak a kollektiv megállapodást megujitották. Nem vezettek sikerre a mozgószinház-tulajdonosokkal folytatott megbeszélések. Az engedélyesek szindikátusa addig huzta-halogatta a kollektiv megállapodások létesitését, mig a szezón megkezdődött s a legtöbb zenész leszerződött abban a hiszemben, hogy szerződését a később létesintendő kollektiv megállapodás szellemében ratifikálják. Ez elmaradván, fait accompli elé állitották őket. Ekkor szövetségünk mozgóképszinházi szakosztálya több ízben taggyűlést hivott egybe. Sajnos a tagtársak magatartásán mullott, hogy a kollektiv megállapodás ügyében határozott lépések nem történtek. Igy most a mozikban játszó tagtársaink teljesen a tulajdonosok önkényének vannak kiszolgáltatva. Az első és másodhetes mozikban működők helyzete még türhető, azonban annál szomorubb a kisebb mozikban dolgozó tagtársaink sorsa.

Mint ismeretes, a cigányzenészek még a mult évben országos mozgalmat inditottak a dzsessz ellen, s amig ők a "magyar dal és nóta megmentése" jelszavával a saját existenciájuk megmentését szimpatikusan tudták beállitani a tájékozatlan közönség és a hatóságok előtt, tulajdonképen a mi tagtársaink kezéből akarták kicsavarni a hangszert. Vezetőségünk erélyes fellépésének köszönhető, hogy illetékes helyen ráeszméltek e mozgalom téves voltára s igy történhetett, hogy a fővárosi szinügyi bizottság az 1927 nyarán hozott ama sérelmes határozatát, amely a magyar tanult zenészt kizárta a főváros kezelésében lévő üzemeiből, ez év végén (XI. 20.) tagtársaink javára megváltoztatta.Ez a sikertelenség azonban nem lohasztotta le kenyerestársaink harci kedvét s ez év végén egy ujabb rohamot kezdtek ellenünk. A jelszó ugyanaz: "a magyar dal és nóta megmentése." Ennek érdekében mozgósitották a jóhiszemü társadalmi egyesületeket. Az ujabb kisérletnek az a célja, hogy mindenütt ahol dzsessz van, cigány is alkalmaztassék s a műsorokon csak magyaros irányu darabok szerepelhessenek és a bálokon csak magyar táncra játszanak. Szövetségünk vezetősége kellőképen megindokolt memorandumban foglalt állás e kérdésben, s kétségen kivül álló, hogy a cigányok e szerénytelen kivánsága nem teljesedhetik. Ez a háborusdi nem akadályozta azonban a cigányokat abban, hogy a szövetségünkbe való belépésüknek tervével ne közeledjenek felénk. Minthogy szövetségünk vezetősége megállapitotta, hogy egy olyan szövetkezés, amelynek tisztán csak az a célja, hogy ez a Cigányzenészek Egyesületének a Nemzetközi Szövetséghez való csatlakozását lehetővé tegye, tehát e szövetkezés egyébként tartalomnélküli és igy egészségtelen s nem életképes, a csatlakozást nem tarotta elfogadhatónak.

1928. junius 13-15 napján tartotta Kopenhágában tanácsüléseit a Nemzetközi Zenészszövetség elnöksége. amelyen szövetségünk vezetősége dr.Olgyay István főtitkárral képviseltette magát. Több fontos javaslatunkat elfogadták és általában a magyar zenészség mintaszerü szervezkedése igen jó benyomást tett a nyugati kulturállamok delegáltjai előtt.

Ugyancsak képviseltette magát szövetségünk a mult év októberében megtarott első magyar irodalmi és művészeti kongresszuson, amelynek zenei szakosztálya magyar zenésztársadalom érdekeit sok tekintetben felkaroló határozatokat hozott.

Bár szövetségünk életét nem közvetlenül érintő, de egyébként zenei tekintetben kimagasló eseményként kell megemlitenünk a Filharmónia 75 éves fenállásának ünnepét, továbbá a Király szinház 25 éves jubileumát, ami bennünket annál is inkább érdekel, mert a szinház zenekarában 25 éve működik négy régi kiváló tagtársunk: Riedl Ágoston, Setét Hugó, Kniee Béla és Hubel Lajos. Meg kell végül még emlitenünk a zeneszerzők Budapesten lezajlott világkongresszusát is, ami annyiban is érint bennünket, mert dr. Huszka Jenő diszelnökünk érdeme, hogy a kongresszus Budapesten tartotta üléseit s annyi világhirü zenei kiválóság, mint pld. Pietro Mascagni, idejött.

Mint fontosabb zenei eseményt meg kell említenünk Bihary János és Reményi Ede centenáriumát. Mindketten magyar zenészek és a magyar művészet tolmácsolói voltak.

Vezetőségünk a tagtársak sociális és karitativ ellátása tekitetében az idén is minden lehetőt elkövetett. Létesitette a Dohnányi alapot, állandóan segélyezte a reászorulókat, karácsonykor pedig a szokott módon adományokban részesitette a munkanélkülieket, aggokat, özvegyeket és árvákat. A temetkezési alapból pedig nyolc esetben összesen 3572 pengőt fizetett ki.

A Nyugdijintézet eladta a Dob-utca 60. számu házát és a Német-utca 40 sz. háromemeletes ingatlant vásárolta meg. A kellő átalakitások után 1928 dec. hó elején ideköltözött a Rákóczi-ut 30. alatt működött központi iroda és a Király kávéházban székelő kávéházi szakosztály. Igy megvalósult végre az a terv, hogy a két csoport ügykezelése egyesitessék. Az uj székházban megnyilt a kaszinó, amely kedvenc otthona tagtársainknak.

A Szövetség vezetőségében beállott változások a következők: a szinházi szakosztály elnöke, Vrabel Sándor tisztéről lemondott, helyébe a központi választmány Riedl Ágostont delegálta. A közp. titkári állás megüresedésével Hiros Viktor lemondott a mozgószinházi szakosztály elnökségéről, hogy a szakosztály titkári teendőit elláthassa. Helyébe ideiglenesen Jegessy József ügyvezető elnököt bizta meg a központi választmány. A vidéki szakosztály titkára, Pyber Elek szintén lemondott. Munkakörét Palotás György vette át. Kenessey Sándor megválván lapunktól, az uj főmunkatárs Szeredi-Saupe Gusztáv lett.

A központi választmány a reábizott munkakörét lelkiismeretesen ellátta. Üléseit havonkint pontosan és eredményesen megtartotta. Ugyszintén a fegyelmi tanács és a többi bizottságok is.

Szövetségünk az 1929. évi rendes közgyűlését március 29-ére, illetve április 6-ára hivta egybe. Az ápr. 6-án, a szövetségünk régi helyiségeiben, Rákóczi-ut 30. sz. alatti postás-kaszinóban megtartott közgyülés Szövetségünk életének egyik legszomorúbb eseménye. A Szövetség jelenlegi vezetőségével elégedetlen ellenzék arra szövetkezett, hogy ennek a közgyülésnek a megtartását mindenáron megakadályozza. Ez éktelen zajjal és egyéb eszközökkel sikerült is. Ezt megelőzően ismeretlen szerzők egy zöld nyomtatványt küldtek szét. E nyomtatvány a vezetőséget mélyen sértő valótlanságokat tartalmazott, amiért a zöld lapok szerzői és terjesztői ellen a vezetőség a bűnvádi feljelentést megtette.

A közgyülést meg nem tarthatván, a vezetőség a régi képviselőház üléstermében április hó 27-én ujabb közgyülést hivott egybe. Az erősen látogatott ülésen Flamm Andor és társai erős támadást intéztek a vezetőség ellen, s a napirend szabályszerü letárgyalását akadályozták meg, amiért a rendőrhatóság jelenlevő képviselője a közgyülést feloszlatta.

Szövetségünk vezetősége erről nyomban jelentést tett a belügyminisztériumnak s egyuttal fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen, az ellene elhangzott vádak miatt. A belügyminiszter az 1928. év végén elrendelte a vizsgálatot, amelynek végrehajtásával Bigert János miniszteri titkárt bizta meg. A vizsgálat megejtéséig, illetve az újabb közgyűlés összehivásáig a Szövetség alkotmányos élete egészséges működésében meg van bénitva. Volt-e erre szükség, s előnyös volt-e ez a szövetség működése szmpontjából, azt majd a lefolytatandó vizsgálat eredménye fogja megmutatni.

Munkaalkalom és kereseti lehetőség tekintetében a viszonyok a tavalyiakhoz képest mit sem javultak.

Tagtársaink elhelyezkedéséről a következő adatok szolgáljanak: Szinházakban működő tagok száma ... .... .... .... 256 Mozikban működö tagok: 9 első hetes mozgóban ... .... .... ... ... .... 116 81 másod- és harmadhetes mozgóban ... ... ... 380 Szinházakban és mozgókban működő szövetségi tagok száma ... ... ... .... .... .... .... .... .... ..... 742 Megjegyzés: 4 első hetes és 9 másod- és harmadhetes moziban alakult zenekarok (katonai, rendőrségi stb.) működnek. Ezekben 21 szövetségi tag játszik. A kávéházi, szalon stb. szakon működő szövetségi tagok a következőképen oszlanak meg: Zongoramester, tappeur .... .... .... ..... ..... ...... 80 110 duo (zongora-hegedü) .... ..... ...... ....... .... 220 40 trio .... .... ..... ..... .... .... ..... ..... .... .... 120 5 női zenakar á 5 tag ...... ...... ..... ..... .... .... 25 11 tamburazenkar á 5 tag .... ..... ..... .... .... .... 55 9 sramml-együttes á 4 tag ... .... .... ... ... .... 36 536 A kávéházakban s mulatókban működő zenekarok: 4 zenekar á 8 taggal .... .... .... .... ... .... .... 32 5 " " 7 " ..... ..... ..... ... ... ... .... 35 10 " " 6 " .... .... ..... .... .... .... ... 60 7 " " 5 " ..... ... ... .... .... .... .... 35 1 " " 4 " ..... .... .... ... ..... .... ... 4 1 " " 3 " ..... .... .... .... .... .... ... 3 169 Összesen: .... 705 Összesités: Szinházakban és mozikban működő szövetségi tagok száma: .... .... .... ..... ... .... ..... ..... .... .... ... .... 742 Kávéházakban, mulatókban stb. működő szövetségi tagok száma ..... ..... .... ... ... .... .... .... .... .... ... 705 Összesen elhelyezett szövetségi tagok száma ... .... 1447

Magyar zenészek Lapja, 1929. január