2019-07-16    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

2005-05-01 • Hartyándi Jenő
JAZZ STUDIUM szerkesztői visszaemlékezés

JAZZ STUDIUM
1979, 1982-1990

Ma már tudható és történelem, hogy a JAZZ STUDIUM a magyar jazztörténet leghosszabb időt megért folyóirata volt. Ezt mint szerkesztő, bátran megállapíthatom. Hogy milyen szellemi súlyt képviselt az akkor is erősen megosztott magyar jazzvilágban, ennek megállapítása, meghatározása nem az én feladatom. Az mindenesetre jólesik, hogy azóta, a befejezés óta 15 évvel is keresnek meg ismerősök és ismeretlenek egyes számok után kutatva, legutóbb húszas évei felé közelítő jazztanszakos hallgató, hogy valahol kezébe került egy szám és izgatja a többi is.

Simon Géza Gábor Magyar jazztörténet c. könyvében a következőket írja róla: "Az avantgarde háromszög szellemi irányítói hozták létre a Jazz Studium című, elsősorban elméleti jellegű folyóiratot, amely hosszú éveken keresztül a magyar jazzélet legjelentősebb sajtóorgánuma volt" (SGG: Magyar jazztörténet, 188.oldal)

(...) Az újság 1982-90 közti periódusából sok adalék és háttér információ megtudható a magyar jazz nagyjából ezzel egy időben zajló két részre szakadási folyamatából. (Minderről 20-25 év távlatából íródott tanulmány próbál sosem feszegetett történetet és háttérmozgásokat felfejteni "Egy kis magyar jazztörténet" (Nagy Ildikó) címmel. Mert hát mi és az újság az akkor egyértelmű vesztesnek tartott, sőt a hivatalos jazzvonal által lenézett, elszigetelt „egyik oldalt” képviselte.

De az idő sok mindent helyre tesz. Az általunk képviselt, dadogva, megfelelő kifejezéseket keresve, kreatív vagy magyar népi alapú, elkoptatott kifejezéssel nemzeti improvizatív zene, ma Európában a "magyar jazz"-t jelenti, itthon továbbra sem egyértelműen. Az újság 1984-ig az általunk szervezett, majd megfojtott nemzetközi jazzkoncert-sorozat (Anthony Braxton, Roscoe Mitchell, Rova Saxophone Quartet, George Lewis, Szabados, Dresch, Grencsó stb.) mögé bújva, mintegy annak mellékleteként jelent meg fél legálisan. Utána minden hivatalos háttér nélkül, szamizdatként. Első időben lopódzkodva, éjszakánként stencilgépeken másolva, majd illegális nyomdai módszerekkel. Lassan belejöttünk mindenbe. Nagyon sokan vettek részt a készítésben-szerkesztésben, fordításban, gépelésben, sokszorosításban, terjesztésben. Utólag is köszönöm mindenkinek, akik részben név szerint látszanak az egyes kiadványokban, másrészt rejtőzködve segítettek.

Adalékként egy részlet a 16. számban (1990) megjelent 11 éves a JAZZ STUDIUM -- Út az ADYTON-ig című írásból: "…Bár az első 79-es kiadvány után háromévi szünet következett, és ezt 82-ben ismét az első szám követte, jelezvén a folyamat elakadását. Ezért nyugodtan nevezhetjük az "ős-STUDIUM"-ot nulladik számnak. Pedig visszatekintve tanulságos kiadvány ("reprint" kiadását tervezzük). Tulajdonképpen megelőzte korát, és mivel légüres térbe érkezett, igazándiból nem tudott eljutni az érdeklődőkhöz.

Ez az időszak a magyar jazz bomlásának kezdeteihez kötődik. A jazz-rock haldoklik, a mainstream zenészek kifulladóban, erősen csökken a közönség. Megszűnőben a hetvenes években jól működő országos jazzklub-hálózat. De már mozgolódnak a fiatalok, akik bizonytalan lépéseket tesznek valami más felé. Igazán senki sem tudja merre, lázadozunk a régi ellen. Majd egyre világosabban rajzolódik ki egy, Szabados György által fémjelzett irány, amely kompromisszummentesnek, tisztának és megalkuvást nem tűnőnek tűnik. E hangulatot tükrözi a nulladik szám egyszerű stencilpapír halmaza. A JAZZ STUDIUM elnevezés Zomborácz Tibor ötlete, a szerkesztési munka közös, hivatalos támogató nincs.

1982-ben újrakezdés, változatlan -- de már sokkal tisztább -- célokkal. Az ezután következő két éves időszak elválaszthatatlanul kötődik a győri koncertsorozathoz. E sorozattal törtük meg először a Magyar Rádió (Kiss Imre) jazzfesztivál/koncert szervező monopóliumát és próbáltunk meg az ekkorra már kellő erővel rendelkező „magyar improvizatív zenét” játszók (Szabados György, Binder Quintet, Dresch-Baló duó, Masina, Nyitott csoport, Lőrinszky Attila stb.) és a hasonló elhivatottságú nemzeti vagy világzenei törekvéseket mutató külföldi muzsikusok (Anthony Braxton, Roscoe Mitchell Sound and Space Ensemble, George Lewis, Rova Saxophone Quartet, Burton Greene, Jammalludin Bartiya, Glen Hahn, Keshavan maslak, Shry Anthony Dass, Harry Tavitian stb.) meghívásával koncepciózus koncerteket szervezni. Megmérettetési, együttjátszási, ismerkedési lehetőséget teremtve a magyar muzsikusoknak az akkori zárt Magyarországon. Ugyane szellemiséget képviselte a Studium is. Igyekeztünk a koncertekhez alkalmazkodva megjelentetni számainkat "módszertani kiadványként".

Ezen időszak a koncertekkel együtt a győri Petőfi Sándor Művelődési Központhoz kötődik, azon belül is főleg Győrkös László igazgató helyettes személyéhez, aki progresszív gondolkodású író ember lévén -- felismerve jelentőségét -- kiállt mellettünk, tanácsi fenyegetések és rendőrségi zaklatások és vizsgálatok ellenére fedezett bennünket, mígnem munkahelye elhagyására nem kényszerült. Hát igen sok -- kulturális tett -- volt a rovásán, és nekünk is, mert utána kaptunk egy levelet -- máig őrzöm --, amelyben közölték, hogy pénz hiányában, a továbbiakban nem tudják támogatni tevékenységünket.

Így kényszerűen a koncertek és a hozzá kapcsolódó újság is megszűnt. Pedig 82-83-ban 6 szám jelent meg, az ötödik és hatodik dupla számként. (...)

1984-ben szólt Szigeti Péter, hogy próbáljuk meg folytatni a Studiumot a budapesti Kassák Klub „módszertani kiadványa” fedőnév alatt. A Kassák Klub adott fellépési lehetőséget e szellemi csoportnak indulásától napjainkig. A Klub nevét kiadóként ráírtuk újságunkra, de pénzügyi támogatást nem kaptunk.

A nyolcvanas évek közepén beinduló és egyre erősödő Közgáz „Jazzz” Klub (Czabán György, Reményik Kálmán) programjaival a súlypont mindinkább ide helyeződött át. A klub lett a Studium fő támogatója, „kiadója”, szerzett Soros-alapítványi támogatást stb.

Végül a körülményekről. Az újság ára sosem fedezte az előállítás költségeit, a terjesztés esetleges, nehezen jut el az érdeklődőkhöz. Az író, szerkesztő gárda továbbra is anyagi érdekeltség nélkül végzi munkáját. Van úgy, hogy egyes kész számok kiadása fél-háromnegyed évet késik nyomdaköltségek hiányában.

Erőink összpontosítására, amint lehetőség adódott (1989) egyesületet alapítottunk „ADYTON” Egyesület az Improvizatív Zenéért néven…."

Aztán az Adyton alapítója lett 1991-ben a MEDIAWAVE Alapítványnak, és megindult egy újabb folyamat, immár a felszabadult országban, vagy inkább folytatódott valami, ami nem előzmények nélkül született…

Mediawave, 2005