2020-09-22    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

1937-01-01 • Theodor W. Adorno

1937

Theodor W. Adorno

A dzsessz soha nem az, "ami"-- esztétikai szerkezete rendkívül szűkös, és egyetlen pillantással áttekinthető --, a dszessz mindig az, amire épp kell, s ez a tény természetesen olyan kérdéseket vet fel, melyek megválaszolása széleskörű kutatást igényelne. Nem olyan kérdéseket, mint az autonóm műalkotások;sokkal inkább olyanokat, mint a detektívregény, melynek közös vonása a dzsesszel, hogy míg kérlelhetetlenül betart egy szigorú sztereotípiát, ugyanakkor minden erejével azon van, hogy ezt egyénített vonásokkal feledtesse, amelyeket persze megint csak kizárólag az iménti sztereotípia determinál. Ahogy a detektívregénnyel kapcsolatban az a kérdés, hogy ki a gyilkos, összefonódik egy másik kérdéssel, mégpedig azzal, hogy mit mond végülis az egész, ugyanígy a dzsesszel kapcsolatban sem csupán arra kérdezünk: mi a sajátos szubjektum, mely egyszerre remeg és masíroz, hanem arra is , hogy miért van egyáltalán, mikor létét olyan magától értetődő színben tünteti fel, mely egyébre se jó, mint hogy leplezze, milyen nehezése eshet az önigazolás

In:A dzsessz. Zene, filozófia, társadalom, 1970. 333-334.