2020-09-21    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

2004-06-01 • Vályi Gábor
A KÖZÉP-KELET-EURÓPAI NU JAZZ-SZÍNTÉR

Mi az a nu jazz?

A nu jazz 1 lazán definiált gyűjtőfogalom, amely számos különböző tempójú és stílusú zenét ölel fel. A műfaj lényege leginkább az akusztikus és az elektronikus fúziójaként fogható meg. Egy nu jazz-bulin ugyanúgy megszólalhat a salsa és a hip hop keveréke, mint egy jazz-drum n bass hibrid. 2 Ez természetesen elmossa a nu jazz műfaji besorolásának határait: ugyanazt a salsa alapú hip hop számot még nu jazz DJ-k sem írnák le nu jazzként, amikor egy kizárólag hip hop felvételeket tartalmazó mixben hangzik el. A műfaj lényege jobban megragadható egyfajta eklektikus szelekciós felfogásként, mintsem jól definiált zenei tulajdonságok összességeként.

Bár a műfajt nevezik future jazznek is, sokan szívesebben használják az eklektikus elnevezést, mert e meghatározás sokkal nyitottabb: magában foglalja a DJ-mixekben gyakran felhangzó – zömében az 1960-as és 1970-es évekből származó – klasszikus jazz, funk, soul, brazil, afrobeat és diszkó felvételeket is. Mivel nem minden interjúalanyomat érdeklik mélyebben a mai produkciókat inspiráló régi hangzások, a nu jazz kifejezést használom, mert jól fejezi ki a regionális színterünkön tevékenykedő DJ-ket, producereket, lemezboltosokat, buliszervezőket összekötő, közös zenei hullámhosszt.

Ha beszélhetünk egyáltalán valamilyen zenei szálak mentén szerveződő nu jazz-klubkultúráról 3, az legalább annyira táplálkozik a brit rare groove-, northern soul- és boogie diszkó-klubok örökségéből, mint az amerikai hip hop-, diszkó- és house-szubkultúrák vagy a jamaikai reggae sound systemek hagyományaiból. Ha a nu jazz nagy öregjeinek tartott lemezlovasok és producerek múltjából indulunk ki, az irányzat leginkább az 1990-es évek londoni központú acid jazz-mozgalmából alakult ki.

A nu jazznek nincsenek központilag felállított műfaji szabályai, de érdemes megemlíteni a londoni Straight No Chasert, mint a nu jazz-színtér napirendjének artikulálásában központi szerepet játszó zenei magazint. E színtér valójában a világot Helsinkitől Tokióig, Skandináviától Dél-Afrikáig behálózó autonóm, de egymással sok szálon kapcsolódó helyi színterek sokasága, amelyeknek mind megvannak a saját producereik, DJ-ik, illetve gyakran független helyi lemezkiadóik is. Ha van egyetlen kiragadható kulcsfigura a nemzetközi nu jazzben, az a Londonban élő Gilles Peterson, a brit DJ-szakma nagy öregje; az Acid Jazz és később a Talking Loud kiadó alapítója. „Worldwide” című rádióműsora hetente jelentkezik a BBC Radio1-on és további 16 rádióállomáson a világ számos nagyvárosában. 4 A nu jazz globális kiterjedésével London mára elvesztette központi szerepét. Számos más országban – többek között Franciaországban, Németországban és Japánban – vannak régóta működő autonóm színterek, és több helyen találhatók bíztató új kezdeményezések.

Helyi nu jazz-színterek

Közép-Kelet-Európa helyi nu jazz-színterei – Bécs kivételével – csak három-négy éve léteznek. Ha az autonóm színteret alkotó teljes spektrumból meglévő intézmények – helyi lemezkiadók, szakosodott lemezboltok, turnémenedzsment (booking) -ügynökségek, stúdiók, rádióműsorok – számát tekintjük a fejlettség mértékének, nem tekinthetők infrastrukturálisan fejletteknek. A bécsi és a régióban található egyéb színterek „fejlettségbeli” különbsége vagy azzal magyarázható, hogy e városban már több mint egy évtizede vannak jazzalapú elektronikus tánczenét játszó klubestek 5, vagy azzal, hogy Bécs 1,6 milliós lakosságával 6 mind közül a legnépesebb. Fontos tényező lehet, hogy Ausztria fővárosaként kimagasló a város gazdasági helyzete, de nem feltételezem, hogy létezik egyetlen jól leírható lineáris fejlődési modell. Számos további tényező és résztvevő is befolyásolhatja az egyes színterek fejlődését.

Bécsben működik a Soul Seduction, az underground elektronikus tánczene egyik európai szinten is jelentős, a régióban pedig meghatározó jelentőségű hanglemezelosztó cége 7 és legalább nyolc nu jazz közeli független lemezkiadó – a Klein, a Sunshine, a Twentysomething Tunes, a Fabrique, a Parfum Noire, a Couch, a G-Stone és az Ecco Chamber. Az osztrák fővárosban három nagyobb szakosodott lemezbolt 8 kínálja nu jazz-kiadványok erős szelekcióját. A műfaj iránti keresletet jól jelzi, hogy még a Virgin Megastore-ban is széles nu jazz-választék kapható CD-n és bakeliten. 9 Négy-öt klubban tartanak nu jazzhez kapcsolódó esteket, és további 10–15 helyszínen rendeznek időről-időre alkalmi nu jazz-rendezvényeket. A nu jazz közeli klubestek iránt érdeklődők számát 1000 és 2500 közöttire teszik a helyi DJ-k, de az egymással párhuzamosan zajló rendezvények és a színtér folyamatosan változó természete miatt nehéz pontos adatot mondani. Egy-egy város klubkultúrájának növekedésekor jól megfigyelhető egyfajta diverzifikáció, 10 azaz elkülönült színterek jönnek létre a kezdetben viszonylag egységes színtéren belül. Ez nagyon megnehezíti, hogy egyetlen homogén bécsi nu jazz-színtérről beszéljünk. Mára csekély terük maradt a mindent befogadó, eklektikus szelekcióknak.

E megosztott klubkulturális közegben nehéz az aktív DJ-k számát megbecsülni, adatközlőim még durva közelítéseket sem mertek adni. Ez jól jelzi a különbséget Bécs és a négy másik város között, mert az utóbbiakban a helyi színterek olyan kicsik és átláthatók, hogy minden DJ ismeri a legtöbb hasonló zenét játszó lemezlovast. Nu jazz DJ-zésből csak néhány nemzetközileg is ismert lemezlovas él meg itt, aki általában jövedelme legnagyobb részét külföldi turnékon keresi meg. Mivel a nu jazz távol van a „fősodortól” vagy a népszerű zenei ízlésvilágtól, általában – máshol is – ritka a kizárólag zenélésből megélő DJ. A lemezlovasoknak jobbára van valamilyen fix, „normális” munkahelyük, vagy több, zenéhez kapcsolódó állásban tevékenykednek egyszerre: lemezboltban, kiadónál vagy turnémenedzsment-ügynökségnél dolgoznak, illetve bulikat szerveznek.

A bécsi színtér további ismertetése túlmutat e tanulmány keretein, de az eddig felvázoltak elég viszonyítási alapot szolgáltatnak a zágrábi, a trieszti, a szarajevói és a ljubjanai nu jazz közeli kulturális termelők eltérő helyzetének megértéséhez.

A 707 000 lakosú 11 Zágráb a második legnépesebb város az öt közül. Sem helyi lemezkiadói, sem bakelitet is árusító specialista lemezboltjai nincsenek, van azonban néhány, szerény nu jazz-választékot kínáló CD-bolt. A helyi nu jazz-színtér első eseménye 1999 áprilisára tehető. Három helyi DJ – Eddy, Dus és Alen – ekkor rendezte meg először az azóta is heti rendszerességgel megtartott Kontrapunkt nevű estjét az Aquarius klubban. Abban az időben főleg acid jazzt és jazzalapú vagy soulos harmóniákra építő house-t játszottak, de hamarosan sokkal eklektikusabb irányba nyitottak. Ezt jól jelezte a 2000 áprilisában általuk rendezett első Kontrapunkt Future Jazz Festival nemzetközi fellépőgárdája is. Azóta is rendszeresen hívnak külföldi vendég-DJ-ket – Kyototól Atlantáig – heti klubestjeikre és évente megrendezett fesztiváljaikra 12. A zágrábi Radio 101-en heti műsoruk van. A Kontrapunkt elnevezéssel arra utaltak, hogy Zágrábban mindenkitől eltérő zenei spektrumot képviseltek, bár ma már egy legalább tíz DJ-ből álló fiatalabb generáció is játszik hozzájuk hasonló eklektikus műsort mp3-ról 13, CD-ről és bakelitről hét-nyolc helyi bárban és kisebb klubban. A műfaj iránt érdeklődő közönség nagyságát nehéz megbecsülni, hiszen sokan kifejezetten társasági okokból járnak nu jazz-rendezvényekre, míg mások az eklektikus mixben felbukkanó stílusoknak csak egy részét kedvelik. Klubestjeik tapasztalata alapján Eddy 150–200 fős törzsközönséggel számol, miközben 200–500 ember látogatja hetente estjeiket, fesztiváljaik pedig megközelítőleg 1500 látogatót vonzanak. E nem túl kompetitív színtér top DJ-i a DJ-zés és a rendezvényszervezés mellett rádiós és stúdiómunkákból 14 élnek. Eddy és Dus saját zenét és remixeket is készít külföldi kiadók számára, és ismert a nemzetközi nu jazz-színtéren is.

A 434 000 15 lakosú Szarajevó a háború előtt Jugoszlávia egyik legjelentősebb kulturális központja volt. Most Bosznia-Hercegovina fővárosa, de még mindig magán viseli a négy évig tartó ostromzár jeleit. A multinacionális óriás (major) lemezcégeknek nincs helyi képviseletük, ami az ország nehéz gazdasági helyzete mellett a szerzői jogok betartatásának teljes hiányával is magyarázható. Amikor házigazdámmal, egy szarajevói DJ-vel éjféltájban átléptük a horvát-bosnyák határt, egy feltehetőleg Szerbiában 16 gyártott kalóz-CD-ket hat bosnyák márkáért (1,5 euróért) kínáló stand fogadott minket. A hasonló árut kínáló kisebb standok megtalálhatóak Szarajevó központjában is, bár a nagyobb választékot 17 tartó üzletek szinte kivétel nélkül a külvárosban, a szerb negyedben találhatók. Nem meglepő, hogy a városnak nincs szakosodott lemezboltja, ahol bakelit hanglemezeket árulnának. Ennek ellenére vannak DJ-k Szarajevóban. A kemény house és a még keményebb techno több ezer főt vonz a külvárosi sportcsarnokokba. Az eklektikus/nu jazz zenét játszó négy-öt DJ a városközpontban található néhány bárban vagy kisebb klubban rendez alkalmi bulikat vagy heti klubesteket. Ezeknek a helyeknek csak némelyikében van beépített, állandó hangrendszer, a DJ-knek pedig mindenhova maguknak kell vinniük a lemezjátszókat és a keverőt, amelyeket általában a jobb anyagi helyzetben lévő mainstream-DJ-ktől bérelnek, mert e felszerelés itt drága luxuscikknek számít 18. A rendszeres klubestek még általában így is egy hónapon belül megszűnnek, mert a legtöbb bár- és klubtulajdonos elég tisztességtelenül viselkedik, és nem bánja, ha a DJ-k odébbállnak az inkorrekt bánásmód miatt 19.

A helyi nu jazz-színtér legbefolyásosabb DJ-i és buliszervezői Enes és bátyja, Emir, a Radio 3 alapítói. Ez a sugárzási engedéllyel rendelkező rádióállomások infrastruktúráján és műsoridején „élősködő” médiaprojekt az elmúlt három évben számos adón volt hosszabb-rövidebb ideig hallható. Amikor kutatásom kapcsán Szarajevóban jártam, éppen egy Radio Grad nevű kis helyi adó adta át nekik éjszakai műsoridejét a stúdió építészeti és műszaki felújításáért, és a rádió marketingfeladatainak elvégzéséért. Ez az együttműködés – ahogy a korábbiak is – csupán néhány hónapig tartott 20. A Radio 3 – amikor éppen sugároz – az egyetlen olyan adó Szarajevóban, amelyen nu jazz hallható: Enes és Emir hetente jelentkező „HiFi Hotel” című műsora mellett kilenc további eklektikus zenei műsort vesz át a világ számos városából. Enes-ék szervezik a Radio 3-hoz kötődő, külföldi DJ-ket felvonultató alkalmi bulikat és az évente megrendezett HiFi Hotel Nu Jazz Festivalt is.

Amikor a helyi nu jazz-színtérről kérdezem, Enes cáfolja egy zeneileg tudatos, jól definiált közönség gondolatát:

„Mivel mi voltaképpen minőségi zenével foglalkozunk, van egyfajta színtér, amelyiknek bejön a minőségi zene. Ha arra gondolsz, hogy vannak-e broken beatet 21, nu jazzt vagy más eklektikus stílusokat kedvelő rajongók, nem állítanám, hogy ezeknek a zenei stílusoknak van valódi színterük, mert a helyi színtér inkább a nevünkben és a rendezvényeinkben megbízó emberekből áll [...] Van egy színterünk, amelyiknek bejön ez az új és minőségi megközelítés.”

A „minőségi zenére” épülő rendezvények a szórakozóhely méretétől függően néhány száz embert vonzanak. Enes 1500 és 2000 fő közé teszi azok számát, akik otthon a Radio 3 műsorait vagy az ahhoz hasonló zenét hallgatják. Ezt a becslést támasztja alá a kalóz-CD-árusoknál kapható nu jazz-kiadványok meglepően széles és friss választéka is. A bakelitlemezek beszerzésének nehézségei – az utazás, illetve a postai megrendelés magas költségei –, valamint az igen alacsony DJ-gázsik miatt a DJ-zés inkább drága hobbi, mint pénzkereseti forrás.

Szlovénia gazdasági helyzete a posztjugoszláv államok között messze a legjobb 22, bár a főváros viszonylag kis népessége – körülbelül 330 000 lakos 23 – megnehezíti a fősodortól távoli ljubjanai kulturális termelők helyzetét. A városban két rivalizáló, egyenként három-négy DJ-t tömörítő kollektíva – a Radyoyo és a CodeEP – szervez alkalmanként nu jazz-esteket, valamint breakbeat- és drum n bass-rendezvényeket. A CodeEP 1999 nyarán kezdte meg működését, az első nu jazz-rendezvényt pedig ugyanezen év augusztusában szervezte az akkor már jól ismert Radyoyo-csapat. Mindkét kollektívának jók a kapcsolatai a Student Radioval 24, így amikor külföldi vendég-DJ-ket hívnak, egy promóciós célú interjú és egy rövid DJ-mix erejéig be tudják őket vinni a rádióba, még mielőtt az esti rendezvény elkezdődne. Ugyanakkor egyik DJ-csapatnak sincs rendszeres rádióműsora. DJ Borka, a CodeEP tagja saját zenét is készít. Első felvétele nem sokkal kutatásom után, 2002 őszén jelent meg egy kis bécsi kiadó által gondozott válogatásban.

Ljubjanában két „valódi” klub van, valamint nyolc-tíz, alkalmi bulik szervezésére alkalmas hely, ahová általában a DJ-knek kell vinniük a hangrendszert, a lemezjátszókat és a keverőt. A városban két specialista lemezbolt található, amely főleg a népszerűbbnek számító house-, trance- és technoműfajokkal foglalkozik, valamint egy bevásárlóközpontban működő nagy CD-áruház, ahol jazz-, soul- és hip hop-bakelitlemezek szerény, de igényes választéka is kapható. A kisebb helyi CD-boltokban általában fellelhetők az ismertebb nu jazz-kiadványok.

A nu jazz-rendezvények körülbelül 200–300 embert vonzanak, de ahogy Ozren, a CodeEP nu jazz iránt leginkább elkötelezett DJ-je megemlíti: „rengeteg ember azért jön el a bulikra, mert [személyesen] ismer bennünket”, és nem feltétlenül azért, mert a zene érdekli. Még a népszerűbb irányzatokat játszó DJ-k is kénytelenek a DJ-zésen kívüli bevételi forrásokra támaszkodni. A DJ-zéssel keresett pénz általában csak a lemezek vásárlásával kapcsolatos kiadások egy részét fedezi.

Triesztben, bár népességszámát tekintve hasonlít Ljubjanához – körülbelül 248 000 lakosa van 25 –, sokkal kisebb a marginális ifjúsági kultúrák iránti érdeklődés. Az észak-olasz kisváros lakossága Európa legidősebb városi populációja: az itt élők negyede 65 évnél idősebb 26. A leginkább klubszerű szórakozóhely körülbelül ezer fő befogadására alkalmas, és általában koncertek, punkrockestek vagy népszerű tánczenét szolgáltató diszkók kapnak itt helyet. Az Electrosacher névre hallgató, egyetlen helyi nu jazz-DJ-kollektíva nyáron tengerparti bárokban, a hűvösebb évszakokban pedig egy kávézóban tartja heti, időnként külföldi vendég-DJ-ket is felvonultató rendezvényeit. Első bulijukat körülbelül három éve szervezték, és az Electrosacher estek azóta is 200–300 embert vonzanak. Hetente játszanak egy közeli, nyolc tánctermes diszkó chill out 27 szobájában is. A hat DJ-ből álló kollektívának egy helyi adón rendszeres műsora van. A csapat egyes tagjai saját zenét is készítenek, és felvételeik megjelentetésére 2003-ban saját kiadót (Ohm) is alapítottak.

Az egyik Electrosacher DJ működteti Trieszt egyetlen szakosodott lemezboltját, amely értő kezek által válogatott és gyorsan változó nu jazz-kínálatot tart CD-n és bakeliten. Van néhány, népszerű igényeket kiszolgáló CD-bolt, és további két szakosodott lemezbolt, ahol főleg house, techno és pop kapható. Az Electrosacher fiúk mellett még körülbelül négy trieszti DJ játszik hasonló zenét. A DJ-zéssel keresett pénz Triesztben sem fedezi a megélhetési költségeket.

Az egyes színterek e rövid áttekintése is mutatja, hogy Bécs kivételével a fenti városok nem nyújtanak kedvező környezetet nu jazz-lemezek terjesztésére vagy nu jazz-rendezvények megszervezésére szakosodott multinacionális vállalkozások, illetve a zenei nagyvállalatokon belüli nu jazz-részlegek létrehozásához és működtetéséhez. A helyi közönség kis létszáma valószínűtlenné teszi, hogy bármelyik multinacionális média-nagyvállalat pénzt fektessen egy legalább részben a nu jazz-közönség igényeit kiszolgáló regionális tévé- vagy rádióhálózat létrehozásába. A helyi irodák fenntartásának és koordinálásának költségei, valamint az állandó alkalmazottakkal járó bérköltségek teljesen hiányoznak, vagy a fent bemutatott független kulturális gazdaságok esetén internálisak. Ennek, valamint a kulturális „vállalkozások” működtetésének nem szigorúan pénzügyi természetű célrendszerének 28 köszönhetően e marginálisabb kulturális műfaj hozzáférhető egy olyan régióban, ahol a globális kultúripari nagyvállalatok nem tennék ezt lehetővé.

Zágráb, Szarajevó, Ljubjana és Trieszt példája azt mutatja, hogy a kulturális globalizáció alulról jövő, autonóm formája alternatívát kínál a nagyvállalati globalizáció által kínált kultúra mellett, így hozzájárul az egyes városok helyi kulturális sokszínűséghez.

Jegyzetek

1 Feltehetőleg a zenei szakújságírás számlájára írható a futurisztikus fonetizmus, amely a „new jazz”-t írja így.

2 E dolgozat terjedelme nem ad lehetőséget a következőkben megemlített műfajok történetének és stílusjegyeinek ismertetésére. Az egyes irányzatokra rákeresve az interneten bővebb tájékoztatást találhat a zenei kategóriarendszer iránt érdeklődő olvasó.

3 A tánczenestílusok köré szerveződő klub(szub)kultúrákkal kapcsolatban lásd Thornton (1996).

4 Forrás: http://www.wkrz913.com/zfavs_gilles.html

5 A nu jazz egy viszonylag új kifejezés az eklektikus megközelítés leírására. Az 1980-as évek végének Bécsében kialakuló alternatív klubszíntér zenei választéka hangminta alapú hip hopra és a hangminták eredeti forrásaira – régi funk, soul és jazz lemezekre – épült.

6 Forrás: http://www.cityguide.travel-guides.com/cities/vie/CityStatistics.asp

7 Egy elektronikus tánczenével foglalkozó disztribúciós cég több, mint egyszerű nagyker, főként mivel az általa forgalmazott marginális kulturális termékek más terjesztési megközelítést és szakértelmet igényelnek, mint a tömegcikkek. E zenei disztribútorok fő erőforrásai a kis, szakosodott lemezboltokkal fenntartott kapcsolatok, az egyes helyi piacok és ízlések ismerete, illetve az egyes műfajok meghatározó DJ-ivel kialakított promóciós kapcsolatok, amelyek révén az egyes kiadványok célzott terjesztését és gyakran népszerűsítését is végzik. A disztribúciós cégek erős pozícióját jelzi, hogy a kiadókkal kötött szerződések bizonyos régiókra vagy az egész világra szóló exkluzív terjesztési jogokat garantálnak számukra.

8 A szakosodott lemezboltok a marginális zenei stílusok fő kiskereskedelmi egységei, amelyek sokkal erősebb, személyesebb kapcsolatban állnak e stílusok vásárlóival, mint a nagy zeneáruházak. A szakboltok kisebb mennyiségeket adnak el, ám beszerzéskor sokkal több kiadvány közül kell választaniuk, mint a popslágerlisták előadóit forgalmazó boltoknak, így érdekük vásárlóik igényeinek pontos ismerete. Az elektronikus tánczene specialistái a DJ-k legfőbb beszerzési forrásai, s így kínálatukban hangsúlyos szerepet kapnak a bakelit hanglemezek, bár CD-ket is kínálnak a klubkultúrákhoz kötődő vásárlóknak.

9 Bár a hanglemezek alapanyagául csak kezdetben használtak bakelitet, s már évtizedek óta szabvány a PVC alapú gyártástechnológia, a magyar köznyelv és klubkulturális szóhasználat egyaránt így hivatkozik a régimódi, analóg lemezekre.

10 Hasonló diverzifikációs folyamatot figyelhettünk meg a budapesti underground klubszíntér kialakulása során. Mivel az alaposabb magyarázathoz több kutatásra volna szükség, csak néhány alapos sejtést fogalmazhatok meg a diverzifikáció okaival kapcsolatban: (1) a DJ-k néhány év alatt megtalálják saját stílusukat; (2) ahogy a színtér fejlődik, a lemezboltosoknak lehetőségük nyílik az egyes zenei alműfajokon belül is egyre szélesebb választékot nyújtani; (3) megszűnnek a kezdeti nehézségek, amelyek szükségessé tették a bulik szervezésekor az eltérő zenei érdeklődésű emberekkel való együttműködést; és (4) ahogy a DJ-k és a szervezők száma, illetve a potenciális közönség mérete növekszik, szükségessé válik egyfajta megkülönböztető „piaci pozicionálás”, hogy felismerhetőek maradjanak a versenyben.

11 A Horvát Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal információja. Forrás: http://www.croatia.hr/destinations/general.aspx

12 A fesztivált 2003-ban nem rendezték meg, ám 2004-ben valószínűleg ismét megtartják.

l3 Az mp3 az MPEG-3 tömörítési technológiát használó digitális hangfájlformátum, amely a tömörítés nélküli formátumoknál kisebb mennyiségű adatot tartalmaz, így az internetről gyorsabban letölthető, és kevesebb helyet foglal a számítógépek merevlemezein vagy az írott CD-ken. Az internetes zeneforgalom túlnyomó többsége ebben a formátumban zajlik.

14 Dus például hangszerel, hangmérnökösködik, reklámfilmzenét ír.

15 2002-es becslés. Forrás: http://www.countrywatch.com/cw_country.asp?

16 A legtöbb utcai árus szerb. A kalóz-CD-ket áruló boltok nagy része Szarajevó szerb negyedében található.

17 A féltucatnyi – illegálisan másolt szoftverek, hangfelvételek és filmek széles körét kínáló – üzlet egy eldugott kis utcában található, amely legalább olyan ismert és népszerű a külföldi békefenntartó katonák, mint a helyi lakosság körében.

18 Ezek az eszközök a magas szállítási költségeknek és a vámnak, valamint a kis számú helyi forgalmazó közötti verseny hiányának köszönhetően Szarajevóban a bécsi boltok árainál 50 százalékkal drágábbak. Az átlagjövedelem természetesen nagyságrendekkel alacsonyabb, mint Bécsben.

19 Gyakori eset, hogy a helyek tulajdonosai csak hetekkel a megbeszélt időpont után vagy egyáltalán nem fizetik ki a DJ-ket. Előfordul az is, hogy az előre kialkudott DJ-gázsiknál lényegesen kevesebb pénzt fizetnek, vagy napokkal a megrendezés időpontja előtt lemondják a rendezvényt. Az is előfordul, hogy nem biztosítják az előre megbeszélt technikai feltételeket.

20 Amennyire Enes történeteiből kiderült, Szarajevóban nem a kapitalizmus profitorientált racionalizmusa irányítja az egyes intézményeket: a pozícióféltés, a szakmai féltékenység, a régi, bevett módszerekhez való ragaszkodás, az új megközelítésekkel szembeni gyanakvás ugyanúgy jellemzi a rádiók, mint a szórakozóhelyek és a hatóságok vezetőinek döntéseit.

21 Nu jazz-mixekben gyakran előforduló, viszonylag új stílus. A „nyugat-londoni hangzás”-ként is ismert műfaj a Roy Ayers és Herbie Hancock által az 1970-es évek végén képviselt boogie disco zenei örökségére – jazzharmóniákra, poliritmikus lüktetésre és a szintetizátort előtérbe helyező hangszerelésre – épít.

22 Ez az általános vélemény a régióban, s ezt az utcákon járó drága és új autók aránya, a boltok és a kávézók árszínvonala, valamint a felső középosztályt célzó nemzetközi márkák jelenléte is alátámasztani látszik.

23 Forrás: http://www.film-sklad.si/eng/co-productions/country-info/

24 Harmincéves múltjával ez Európa legrégebb óta működő egyetemi rádiója.

25 A Trieszti Gazdasági Kamara Kutatási Osztályának adatai. Forrás: http://www.ts.camcom.it/english/tsincifre.htm

26 További érdekes adat, hogy több nyugdíjas él itt, mint aktív dolgozó (Hundley, 2000).

27 A chill out szobák az elektronikus tánczenei rendezvények „menedékei”: az ezekben szóló lassabb tempójú zenék vagy teljesen ütem nélküli, atmoszférikus, ambient hangképek erős kontrasztban állnak a többi helyszín hangos, gyors, zaklatott muzsikájával. A chill out szobák az ellazulás, a beszélgetések és a nyugalom terei. Funkciójukat gyakran belső kialakításuk jellegzetességei – puffok, szőnyegek, párnák, zsámolyok,hipnotikus hatású vizuális/dekoratív elemek – is tükrözik.

28 A zene iránti lelkesedés prioritást élvez a profitszempontokkal szemben, de ez utóbbiak sem hagyhatóak teljesen figyelmen kívül. A Kontrapunkt-estek és a CodeEP által szervezett Loungebox nevű nu jazz-rendezvények 2002 nyarára akkora veszteségeket termeltek, hogy szervezőik azóta is sokkal kevesebb külföldi DJ-t hívnak, mint korábban. A zágrábi szervezők az előző év – főként a korábbi szponzorok visszalépésének köszönhető – veszteségei miatt 2003-ban nem rendezték meg a Kontrapunkt fesztivált. Tony 2002 nyarán bezárta trieszti lemezboltját, és strandfelügyelői állást vállalt, miközben az üzlet végleges felszámolását fontolgatta.

Részlet a szerző Az alulról jövő kulturális globalizáció és az internet című írásából. Médiakutató, 2004/nyár.