Mi az a nu jazz?
A nu jazz 1 lazán definiált gyűjtőfogalom, amely
számos különböző tempójú és stílusú zenét ölel fel. A műfaj lényege
leginkább az akusztikus és az elektronikus fúziójaként fogható meg.
Egy nu jazz-bulin ugyanúgy megszólalhat a salsa és a hip
hop keveréke, mint egy jazz-drum n bass hibrid. 2 Ez természetesen elmossa a nu jazz műfaji
besorolásának határait: ugyanazt a salsa alapú hip hop számot még nu
jazz DJ-k sem írnák le nu jazzként, amikor egy kizárólag hip hop
felvételeket tartalmazó mixben hangzik el. A műfaj lényege jobban
megragadható egyfajta eklektikus szelekciós felfogásként, mintsem jól
definiált zenei tulajdonságok összességeként.
Bár a műfajt nevezik future jazznek is, sokan szívesebben
használják az eklektikus elnevezést, mert e meghatározás sokkal
nyitottabb: magában foglalja a DJ-mixekben gyakran felhangzó –
zömében az 1960-as és 1970-es évekből származó – klasszikus
jazz, funk, soul, brazil, afrobeat és diszkó felvételeket is. Mivel
nem minden interjúalanyomat érdeklik mélyebben a mai produkciókat
inspiráló régi hangzások, a nu jazz kifejezést használom, mert jól
fejezi ki a regionális színterünkön tevékenykedő DJ-ket,
producereket, lemezboltosokat, buliszervezőket összekötő, közös zenei
hullámhosszt.
Ha beszélhetünk egyáltalán valamilyen zenei szálak mentén
szerveződő nu jazz-klubkultúráról 3, az legalább annyira táplálkozik a brit
rare groove-, northern soul- és boogie diszkó-klubok
örökségéből, mint az amerikai hip hop-, diszkó- és
house-szubkultúrák vagy a jamaikai reggae sound
systemek hagyományaiból. Ha a nu jazz nagy öregjeinek tartott
lemezlovasok és producerek múltjából indulunk ki, az irányzat
leginkább az 1990-es évek londoni központú acid jazz-mozgalmából
alakult ki.
A nu jazznek nincsenek központilag felállított műfaji szabályai,
de érdemes megemlíteni a londoni Straight No Chasert, mint a
nu jazz-színtér napirendjének artikulálásában központi szerepet
játszó zenei magazint. E színtér valójában a világot Helsinkitől
Tokióig, Skandináviától Dél-Afrikáig behálózó autonóm, de egymással
sok szálon kapcsolódó helyi színterek sokasága, amelyeknek mind
megvannak a saját producereik, DJ-ik, illetve gyakran független helyi
lemezkiadóik is. Ha van egyetlen kiragadható kulcsfigura a nemzetközi
nu jazzben, az a Londonban élő Gilles Peterson, a brit DJ-szakma nagy
öregje; az Acid Jazz és később a Talking Loud kiadó
alapítója. „Worldwide” című rádióműsora hetente
jelentkezik a BBC Radio1-on és további 16 rádióállomáson a
világ számos nagyvárosában. 4 A nu jazz globális kiterjedésével London
mára elvesztette központi szerepét. Számos más országban –
többek között Franciaországban, Németországban és Japánban –
vannak régóta működő autonóm színterek, és több helyen találhatók
bíztató új kezdeményezések.
Helyi nu jazz-színterek
Közép-Kelet-Európa helyi nu jazz-színterei – Bécs
kivételével – csak három-négy éve léteznek. Ha az autonóm
színteret alkotó teljes spektrumból meglévő intézmények – helyi
lemezkiadók, szakosodott lemezboltok, turnémenedzsment
(booking) -ügynökségek, stúdiók, rádióműsorok – számát
tekintjük a fejlettség mértékének, nem tekinthetők
infrastrukturálisan fejletteknek. A bécsi és a régióban található
egyéb színterek „fejlettségbeli” különbsége vagy azzal
magyarázható, hogy e városban már több mint egy évtizede vannak
jazzalapú elektronikus tánczenét játszó klubestek 5, vagy azzal, hogy Bécs 1,6 milliós
lakosságával 6 mind közül a legnépesebb. Fontos tényező
lehet, hogy Ausztria fővárosaként kimagasló a város gazdasági
helyzete, de nem feltételezem, hogy létezik egyetlen jól leírható
lineáris fejlődési modell. Számos további tényező és résztvevő is
befolyásolhatja az egyes színterek fejlődését.
Bécsben működik a Soul Seduction, az underground elektronikus
tánczene egyik európai szinten is jelentős, a régióban pedig
meghatározó jelentőségű hanglemezelosztó cége 7 és legalább nyolc nu jazz közeli független
lemezkiadó – a Klein, a Sunshine, a Twentysomething Tunes, a
Fabrique, a Parfum Noire, a Couch, a G-Stone és az Ecco Chamber. Az
osztrák fővárosban három nagyobb szakosodott lemezbolt 8 kínálja nu jazz-kiadványok erős
szelekcióját. A műfaj iránti keresletet jól jelzi, hogy még a Virgin
Megastore-ban is széles nu jazz-választék kapható CD-n és bakeliten.
9 Négy-öt klubban tartanak nu jazzhez
kapcsolódó esteket, és további 10–15 helyszínen rendeznek
időről-időre alkalmi nu jazz-rendezvényeket. A nu jazz közeli
klubestek iránt érdeklődők számát 1000 és 2500 közöttire teszik a
helyi DJ-k, de az egymással párhuzamosan zajló rendezvények és a
színtér folyamatosan változó természete miatt nehéz pontos adatot
mondani. Egy-egy város klubkultúrájának növekedésekor jól
megfigyelhető egyfajta diverzifikáció, 10 azaz elkülönült színterek jönnek létre a
kezdetben viszonylag egységes színtéren belül. Ez nagyon megnehezíti,
hogy egyetlen homogén bécsi nu jazz-színtérről beszéljünk. Mára
csekély terük maradt a mindent befogadó, eklektikus
szelekcióknak.
E megosztott klubkulturális közegben nehéz az aktív DJ-k számát
megbecsülni, adatközlőim még durva közelítéseket sem mertek adni. Ez
jól jelzi a különbséget Bécs és a négy másik város között, mert az
utóbbiakban a helyi színterek olyan kicsik és átláthatók, hogy minden
DJ ismeri a legtöbb hasonló zenét játszó lemezlovast. Nu jazz
DJ-zésből csak néhány nemzetközileg is ismert lemezlovas él meg itt,
aki általában jövedelme legnagyobb részét külföldi turnékon keresi
meg. Mivel a nu jazz távol van a „fősodortól” vagy a
népszerű zenei ízlésvilágtól, általában – máshol is –
ritka a kizárólag zenélésből megélő DJ. A lemezlovasoknak jobbára van
valamilyen fix, „normális” munkahelyük, vagy több, zenéhez
kapcsolódó állásban tevékenykednek egyszerre: lemezboltban, kiadónál
vagy turnémenedzsment-ügynökségnél dolgoznak, illetve bulikat
szerveznek.
A bécsi színtér további ismertetése túlmutat e tanulmány keretein,
de az eddig felvázoltak elég viszonyítási alapot szolgáltatnak a
zágrábi, a trieszti, a szarajevói és a ljubjanai nu jazz közeli
kulturális termelők eltérő helyzetének megértéséhez.
A 707 000 lakosú 11 Zágráb a második legnépesebb város az öt
közül. Sem helyi lemezkiadói, sem bakelitet is árusító specialista
lemezboltjai nincsenek, van azonban néhány, szerény nu
jazz-választékot kínáló CD-bolt. A helyi nu jazz-színtér első
eseménye 1999 áprilisára tehető. Három helyi DJ – Eddy, Dus és
Alen – ekkor rendezte meg először az azóta is heti
rendszerességgel megtartott Kontrapunkt nevű estjét az
Aquarius klubban. Abban az időben főleg acid jazzt és
jazzalapú vagy soulos harmóniákra építő house-t
játszottak, de hamarosan sokkal eklektikusabb irányba nyitottak. Ezt
jól jelezte a 2000 áprilisában általuk rendezett első Kontrapunkt
Future Jazz Festival nemzetközi fellépőgárdája is. Azóta is
rendszeresen hívnak külföldi vendég-DJ-ket – Kyototól Atlantáig
– heti klubestjeikre és évente megrendezett fesztiváljaikra
12. A zágrábi Radio 101-en heti
műsoruk van. A Kontrapunkt elnevezéssel arra utaltak, hogy
Zágrábban mindenkitől eltérő zenei spektrumot képviseltek, bár ma már
egy legalább tíz DJ-ből álló fiatalabb generáció is játszik hozzájuk
hasonló eklektikus műsort mp3-ról 13, CD-ről és bakelitről hét-nyolc helyi
bárban és kisebb klubban. A műfaj iránt érdeklődő közönség nagyságát
nehéz megbecsülni, hiszen sokan kifejezetten társasági okokból járnak
nu jazz-rendezvényekre, míg mások az eklektikus mixben felbukkanó
stílusoknak csak egy részét kedvelik. Klubestjeik tapasztalata
alapján Eddy 150–200 fős törzsközönséggel számol, miközben
200–500 ember látogatja hetente estjeiket, fesztiváljaik pedig
megközelítőleg 1500 látogatót vonzanak. E nem túl kompetitív színtér
top DJ-i a DJ-zés és a rendezvényszervezés mellett rádiós és
stúdiómunkákból 14 élnek. Eddy és Dus saját zenét és
remixeket is készít külföldi kiadók számára, és ismert a nemzetközi
nu jazz-színtéren is.
A 434 000 15 lakosú Szarajevó a háború előtt
Jugoszlávia egyik legjelentősebb kulturális központja volt. Most
Bosznia-Hercegovina fővárosa, de még mindig magán viseli a négy évig
tartó ostromzár jeleit. A multinacionális óriás (major)
lemezcégeknek nincs helyi képviseletük, ami az ország nehéz gazdasági
helyzete mellett a szerzői jogok betartatásának teljes hiányával is
magyarázható. Amikor házigazdámmal, egy szarajevói DJ-vel éjféltájban
átléptük a horvát-bosnyák határt, egy feltehetőleg Szerbiában 16 gyártott kalóz-CD-ket hat bosnyák márkáért
(1,5 euróért) kínáló stand fogadott minket. A hasonló árut kínáló
kisebb standok megtalálhatóak Szarajevó központjában is, bár a
nagyobb választékot 17 tartó üzletek szinte kivétel nélkül a
külvárosban, a szerb negyedben találhatók. Nem meglepő, hogy a
városnak nincs szakosodott lemezboltja, ahol bakelit hanglemezeket
árulnának. Ennek ellenére vannak DJ-k Szarajevóban. A kemény house és
a még keményebb techno több ezer főt vonz a külvárosi
sportcsarnokokba. Az eklektikus/nu jazz zenét játszó négy-öt DJ a
városközpontban található néhány bárban vagy kisebb klubban rendez
alkalmi bulikat vagy heti klubesteket. Ezeknek a helyeknek csak
némelyikében van beépített, állandó hangrendszer, a DJ-knek pedig
mindenhova maguknak kell vinniük a lemezjátszókat és a keverőt,
amelyeket általában a jobb anyagi helyzetben lévő mainstream-DJ-ktől
bérelnek, mert e felszerelés itt drága luxuscikknek számít 18. A rendszeres klubestek még általában így
is egy hónapon belül megszűnnek, mert a legtöbb bár- és
klubtulajdonos elég tisztességtelenül viselkedik, és nem bánja, ha a
DJ-k odébbállnak az inkorrekt bánásmód miatt 19.
A helyi nu jazz-színtér legbefolyásosabb DJ-i és buliszervezői
Enes és bátyja, Emir, a Radio 3 alapítói. Ez a sugárzási
engedéllyel rendelkező rádióállomások infrastruktúráján és
műsoridején „élősködő” médiaprojekt az elmúlt három évben
számos adón volt hosszabb-rövidebb ideig hallható. Amikor kutatásom
kapcsán Szarajevóban jártam, éppen egy Radio Grad nevű kis
helyi adó adta át nekik éjszakai műsoridejét a stúdió építészeti és
műszaki felújításáért, és a rádió marketingfeladatainak elvégzéséért.
Ez az együttműködés – ahogy a korábbiak is – csupán néhány
hónapig tartott 20. A Radio 3 – amikor éppen
sugároz – az egyetlen olyan adó Szarajevóban, amelyen nu jazz
hallható: Enes és Emir hetente jelentkező „HiFi Hotel”
című műsora mellett kilenc további eklektikus zenei műsort vesz át a
világ számos városából. Enes-ék szervezik a Radio 3-hoz
kötődő, külföldi DJ-ket felvonultató alkalmi bulikat és az évente
megrendezett HiFi Hotel Nu Jazz Festivalt is.
Amikor a helyi nu jazz-színtérről kérdezem, Enes cáfolja egy
zeneileg tudatos, jól definiált közönség gondolatát:
„Mivel mi voltaképpen minőségi zenével foglalkozunk, van
egyfajta színtér, amelyiknek bejön a minőségi zene. Ha arra gondolsz,
hogy vannak-e broken beatet 21, nu jazzt vagy más eklektikus stílusokat
kedvelő rajongók, nem állítanám, hogy ezeknek a zenei stílusoknak van
valódi színterük, mert a helyi színtér inkább a nevünkben és a
rendezvényeinkben megbízó emberekből áll [...] Van egy színterünk,
amelyiknek bejön ez az új és minőségi megközelítés.”
A „minőségi zenére” épülő rendezvények a szórakozóhely
méretétől függően néhány száz embert vonzanak. Enes 1500 és 2000 fő
közé teszi azok számát, akik otthon a Radio 3 műsorait vagy az
ahhoz hasonló zenét hallgatják. Ezt a becslést támasztja alá a
kalóz-CD-árusoknál kapható nu jazz-kiadványok meglepően széles és
friss választéka is. A bakelitlemezek beszerzésének nehézségei
– az utazás, illetve a postai megrendelés magas költségei
–, valamint az igen alacsony DJ-gázsik miatt a DJ-zés inkább
drága hobbi, mint pénzkereseti forrás.
Szlovénia gazdasági helyzete a posztjugoszláv államok között
messze a legjobb 22, bár a főváros viszonylag kis népessége
– körülbelül 330 000 lakos 23 – megnehezíti a fősodortól távoli
ljubjanai kulturális termelők helyzetét. A városban két rivalizáló,
egyenként három-négy DJ-t tömörítő kollektíva – a Radyoyo és a
CodeEP – szervez alkalmanként nu jazz-esteket, valamint
breakbeat- és drum n bass-rendezvényeket. A CodeEP 1999 nyarán
kezdte meg működését, az első nu jazz-rendezvényt pedig ugyanezen év
augusztusában szervezte az akkor már jól ismert Radyoyo-csapat.
Mindkét kollektívának jók a kapcsolatai a Student Radioval
24, így amikor külföldi vendég-DJ-ket hívnak,
egy promóciós célú interjú és egy rövid DJ-mix erejéig be tudják őket
vinni a rádióba, még mielőtt az esti rendezvény elkezdődne.
Ugyanakkor egyik DJ-csapatnak sincs rendszeres rádióműsora. DJ Borka,
a CodeEP tagja saját zenét is készít. Első felvétele nem sokkal
kutatásom után, 2002 őszén jelent meg egy kis bécsi kiadó által
gondozott válogatásban.
Ljubjanában két „valódi” klub van, valamint nyolc-tíz,
alkalmi bulik szervezésére alkalmas hely, ahová általában a DJ-knek
kell vinniük a hangrendszert, a lemezjátszókat és a keverőt. A
városban két specialista lemezbolt található, amely főleg a
népszerűbbnek számító house-, trance- és technoműfajokkal
foglalkozik, valamint egy bevásárlóközpontban működő nagy CD-áruház,
ahol jazz-, soul- és hip hop-bakelitlemezek szerény, de igényes
választéka is kapható. A kisebb helyi CD-boltokban általában
fellelhetők az ismertebb nu jazz-kiadványok.
A nu jazz-rendezvények körülbelül 200–300 embert vonzanak,
de ahogy Ozren, a CodeEP nu jazz iránt leginkább elkötelezett DJ-je
megemlíti: „rengeteg ember azért jön el a bulikra, mert
[személyesen] ismer bennünket”, és nem feltétlenül azért, mert
a zene érdekli. Még a népszerűbb irányzatokat játszó DJ-k is
kénytelenek a DJ-zésen kívüli bevételi forrásokra támaszkodni. A
DJ-zéssel keresett pénz általában csak a lemezek vásárlásával
kapcsolatos kiadások egy részét fedezi.
Triesztben, bár népességszámát tekintve hasonlít Ljubjanához
– körülbelül 248 000 lakosa van 25 –, sokkal kisebb a marginális
ifjúsági kultúrák iránti érdeklődés. Az észak-olasz kisváros
lakossága Európa legidősebb városi populációja: az itt élők negyede
65 évnél idősebb 26. A leginkább klubszerű szórakozóhely
körülbelül ezer fő befogadására alkalmas, és általában koncertek,
punkrockestek vagy népszerű tánczenét szolgáltató diszkók kapnak itt
helyet. Az Electrosacher névre hallgató, egyetlen helyi nu
jazz-DJ-kollektíva nyáron tengerparti bárokban, a hűvösebb
évszakokban pedig egy kávézóban tartja heti, időnként külföldi
vendég-DJ-ket is felvonultató rendezvényeit. Első bulijukat
körülbelül három éve szervezték, és az Electrosacher estek azóta is
200–300 embert vonzanak. Hetente játszanak egy közeli, nyolc
tánctermes diszkó chill out 27 szobájában is. A hat DJ-ből álló
kollektívának egy helyi adón rendszeres műsora van. A csapat egyes
tagjai saját zenét is készítenek, és felvételeik megjelentetésére
2003-ban saját kiadót (Ohm) is alapítottak.
Az egyik Electrosacher DJ működteti Trieszt egyetlen szakosodott
lemezboltját, amely értő kezek által válogatott és gyorsan változó nu
jazz-kínálatot tart CD-n és bakeliten. Van néhány, népszerű igényeket
kiszolgáló CD-bolt, és további két szakosodott lemezbolt, ahol főleg
house, techno és pop kapható. Az Electrosacher fiúk mellett
még körülbelül négy trieszti DJ játszik hasonló zenét. A DJ-zéssel
keresett pénz Triesztben sem fedezi a megélhetési költségeket.
Az egyes színterek e rövid áttekintése is mutatja, hogy Bécs
kivételével a fenti városok nem nyújtanak kedvező környezetet nu
jazz-lemezek terjesztésére vagy nu jazz-rendezvények megszervezésére
szakosodott multinacionális vállalkozások, illetve a zenei
nagyvállalatokon belüli nu jazz-részlegek létrehozásához és
működtetéséhez. A helyi közönség kis létszáma valószínűtlenné teszi,
hogy bármelyik multinacionális média-nagyvállalat pénzt fektessen egy
legalább részben a nu jazz-közönség igényeit kiszolgáló regionális
tévé- vagy rádióhálózat létrehozásába. A helyi irodák fenntartásának
és koordinálásának költségei, valamint az állandó alkalmazottakkal
járó bérköltségek teljesen hiányoznak, vagy a fent bemutatott
független kulturális gazdaságok esetén internálisak. Ennek, valamint
a kulturális „vállalkozások” működtetésének nem szigorúan
pénzügyi természetű célrendszerének 28 köszönhetően e marginálisabb kulturális
műfaj hozzáférhető egy olyan régióban, ahol a globális kultúripari
nagyvállalatok nem tennék ezt lehetővé.
Zágráb, Szarajevó, Ljubjana és Trieszt példája azt mutatja, hogy a
kulturális globalizáció alulról jövő, autonóm formája alternatívát
kínál a nagyvállalati globalizáció által kínált kultúra mellett, így
hozzájárul az egyes városok helyi kulturális sokszínűséghez.
Jegyzetek
1 Feltehetőleg a zenei szakújságírás számlájára írható a futurisztikus fonetizmus, amely a „new jazz”-t írja így.
2 E dolgozat terjedelme nem ad lehetőséget a következőkben megemlített műfajok történetének és stílusjegyeinek ismertetésére. Az egyes irányzatokra rákeresve az interneten bővebb tájékoztatást találhat a zenei kategóriarendszer iránt érdeklődő olvasó.
3 A tánczenestílusok köré szerveződő klub(szub)kultúrákkal kapcsolatban lásd Thornton (1996).
4 Forrás: http://www.wkrz913.com/zfavs_gilles.html
5 A nu jazz egy viszonylag új kifejezés az eklektikus megközelítés leírására. Az 1980-as évek végének Bécsében kialakuló alternatív klubszíntér zenei választéka hangminta alapú hip hopra és a hangminták eredeti forrásaira – régi funk, soul és jazz lemezekre – épült.
6 Forrás: http://www.cityguide.travel-guides.com/cities/vie/CityStatistics.asp
7 Egy elektronikus tánczenével foglalkozó disztribúciós cég több, mint egyszerű nagyker, főként mivel az általa forgalmazott marginális kulturális termékek más terjesztési megközelítést és szakértelmet igényelnek, mint a tömegcikkek. E zenei disztribútorok fő erőforrásai a kis, szakosodott lemezboltokkal fenntartott kapcsolatok, az egyes helyi piacok és ízlések ismerete, illetve az egyes műfajok meghatározó DJ-ivel kialakított promóciós kapcsolatok, amelyek révén az egyes kiadványok célzott terjesztését és gyakran népszerűsítését is végzik. A disztribúciós cégek erős pozícióját jelzi, hogy a kiadókkal kötött szerződések bizonyos régiókra vagy az egész világra szóló exkluzív terjesztési jogokat garantálnak számukra.
8 A szakosodott lemezboltok a marginális zenei stílusok fő kiskereskedelmi egységei, amelyek sokkal erősebb, személyesebb kapcsolatban állnak e stílusok vásárlóival, mint a nagy zeneáruházak. A szakboltok kisebb mennyiségeket adnak el, ám beszerzéskor sokkal több kiadvány közül kell választaniuk, mint a popslágerlisták előadóit forgalmazó boltoknak, így érdekük vásárlóik igényeinek pontos ismerete. Az elektronikus tánczene specialistái a DJ-k legfőbb beszerzési forrásai, s így kínálatukban hangsúlyos szerepet kapnak a bakelit hanglemezek, bár CD-ket is kínálnak a klubkultúrákhoz kötődő vásárlóknak.
9 Bár a hanglemezek alapanyagául csak kezdetben használtak bakelitet, s már évtizedek óta szabvány a PVC alapú gyártástechnológia, a magyar köznyelv és klubkulturális szóhasználat egyaránt így hivatkozik a régimódi, analóg lemezekre.
10 Hasonló diverzifikációs folyamatot figyelhettünk meg a budapesti underground klubszíntér kialakulása során. Mivel az alaposabb magyarázathoz több kutatásra volna szükség, csak néhány alapos sejtést fogalmazhatok meg a diverzifikáció okaival kapcsolatban: (1) a DJ-k néhány év alatt megtalálják saját stílusukat; (2) ahogy a színtér fejlődik, a lemezboltosoknak lehetőségük nyílik az egyes zenei alműfajokon belül is egyre szélesebb választékot nyújtani; (3) megszűnnek a kezdeti nehézségek, amelyek szükségessé tették a bulik szervezésekor az eltérő zenei érdeklődésű emberekkel való együttműködést; és (4) ahogy a DJ-k és a szervezők száma, illetve a potenciális közönség mérete növekszik, szükségessé válik egyfajta megkülönböztető „piaci pozicionálás”, hogy felismerhetőek maradjanak a versenyben.
11 A Horvát Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal információja. Forrás: http://www.croatia.hr/destinations/general.aspx
12 A fesztivált 2003-ban nem rendezték meg, ám 2004-ben valószínűleg ismét megtartják.
l3 Az mp3 az MPEG-3 tömörítési technológiát használó digitális hangfájlformátum, amely a tömörítés nélküli formátumoknál kisebb mennyiségű adatot tartalmaz, így az internetről gyorsabban letölthető, és kevesebb helyet foglal a számítógépek merevlemezein vagy az írott CD-ken. Az internetes zeneforgalom túlnyomó többsége ebben a formátumban zajlik.
14 Dus például hangszerel, hangmérnökösködik, reklámfilmzenét ír.
15 2002-es becslés. Forrás: http://www.countrywatch.com/cw_country.asp?
16 A legtöbb utcai árus szerb. A kalóz-CD-ket áruló boltok nagy része Szarajevó szerb negyedében található.
17 A féltucatnyi – illegálisan másolt szoftverek, hangfelvételek és filmek széles körét kínáló – üzlet egy eldugott kis utcában található, amely legalább olyan ismert és népszerű a külföldi békefenntartó katonák, mint a helyi lakosság körében.
18 Ezek az eszközök a magas szállítási költségeknek és a vámnak, valamint a kis számú helyi forgalmazó közötti verseny hiányának köszönhetően Szarajevóban a bécsi boltok árainál 50 százalékkal drágábbak. Az átlagjövedelem természetesen nagyságrendekkel alacsonyabb, mint Bécsben.
19 Gyakori eset, hogy a helyek tulajdonosai csak hetekkel a megbeszélt időpont után vagy egyáltalán nem fizetik ki a DJ-ket. Előfordul az is, hogy az előre kialkudott DJ-gázsiknál lényegesen kevesebb pénzt fizetnek, vagy napokkal a megrendezés időpontja előtt lemondják a rendezvényt. Az is előfordul, hogy nem biztosítják az előre megbeszélt technikai feltételeket.
20 Amennyire Enes történeteiből kiderült, Szarajevóban nem a kapitalizmus profitorientált racionalizmusa irányítja az egyes intézményeket: a pozícióféltés, a szakmai féltékenység, a régi, bevett módszerekhez való ragaszkodás, az új megközelítésekkel szembeni gyanakvás ugyanúgy jellemzi a rádiók, mint a szórakozóhelyek és a hatóságok vezetőinek döntéseit.
21 Nu jazz-mixekben gyakran előforduló, viszonylag új stílus. A „nyugat-londoni hangzás”-ként is ismert műfaj a Roy Ayers és Herbie Hancock által az 1970-es évek végén képviselt boogie disco zenei örökségére – jazzharmóniákra, poliritmikus lüktetésre és a szintetizátort előtérbe helyező hangszerelésre – épít.
22 Ez az általános vélemény a régióban, s ezt az utcákon járó drága és új autók aránya, a boltok és a kávézók árszínvonala, valamint a felső középosztályt célzó nemzetközi márkák jelenléte is alátámasztani látszik.
23 Forrás: http://www.film-sklad.si/eng/co-productions/country-info/
24 Harmincéves múltjával ez Európa legrégebb óta működő egyetemi rádiója.
25 A Trieszti Gazdasági Kamara Kutatási Osztályának adatai. Forrás: http://www.ts.camcom.it/english/tsincifre.htm
26 További érdekes adat, hogy több nyugdíjas él itt, mint aktív dolgozó (Hundley, 2000).
27 A chill out szobák az elektronikus tánczenei rendezvények „menedékei”: az ezekben szóló lassabb tempójú zenék vagy teljesen ütem nélküli, atmoszférikus, ambient hangképek erős kontrasztban állnak a többi helyszín hangos, gyors, zaklatott muzsikájával. A chill out szobák az ellazulás, a beszélgetések és a nyugalom terei. Funkciójukat gyakran belső kialakításuk jellegzetességei – puffok, szőnyegek, párnák, zsámolyok,hipnotikus hatású vizuális/dekoratív elemek – is tükrözik.
28 A zene iránti lelkesedés prioritást élvez a profitszempontokkal szemben, de ez utóbbiak sem hagyhatóak teljesen figyelmen kívül. A Kontrapunkt-estek és a CodeEP által szervezett Loungebox nevű nu jazz-rendezvények 2002 nyarára akkora veszteségeket termeltek, hogy szervezőik azóta is sokkal kevesebb külföldi DJ-t hívnak, mint korábban. A zágrábi szervezők az előző év – főként a korábbi szponzorok visszalépésének köszönhető – veszteségei miatt 2003-ban nem rendezték meg a Kontrapunkt fesztivált. Tony 2002 nyarán bezárta trieszti lemezboltját, és strandfelügyelői állást vállalt, miközben az üzlet végleges felszámolását fontolgatta.
Részlet a szerző Az alulról jövő kulturális globalizáció és az internet című írásából. Médiakutató, 2004/nyár.
|