2020-09-21    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

2005-01-01 • Márton Attila
Kerekes György: Jazzportrék

Kerekes György: Jazzportrék
Pro Die Kiadó, Budapest 2005

Talán még a jazz hazai rajongói sincsenek igazán tudatában annak, hogy milyen magas szinten művelik nálunk ezt a műfajt. Ami azonban a jazzel foglalkozó szakirodalmat illeti, az sajnos messze elmarad a hasonló méretű nyelvterületeken tapasztaltak mögött. Az utóbbi időben dicséretesen megszaporodott az anyanyelvünkre lefordított jazzirodalom, de még nagyobb az örömünk, amikor eredeti – magyar szerzőtől származó – munkát vehetünk kézbe. Nos, Kerekes György Jazzportrék c. kötete ilyen, sőt ha még azt is hozzáteszem, hogy ez egy trilógia első kötete, akkor igazán van okunk az örömre. Az alcím szerint ugyanis ezúttal „csak” a kezdetektől az 50-es évekig tárgyalja a jazz történetét, mégpedig tizenkilenc – a műfaj meghatározó fontosságú stílusteremtő egyéniségének bemutatásával Jelly Roll Mortontól Thelonious Monkig. (A karácsonyra tervezett második rész napjainkig követi majd a jazz óriások útját, a harmadik kötet pedig a hazai jazz világáról szól majd.)

A jazzmuzsika is, mint minden más művészet nem elsősorban a szakértőknek, hanem a legszélesebb közönségnek szól, ezért a vele foglalkozó irodalom is közérthető, mindenki számára befogadható kell legyen. Ezért (is) hiánypótló Kerekes Görgy munkája, amelynek élvezetéhez nem szükségesek elméleti ismeretek, mégis rengeteg szakirányú információt is tartalmazó, amatőr és profi egyaránt haszonnal forgathatja. Nagyon tetszetősek a fejezeteken belüli keretes jegyzetek, amelyek az odavágó társadalmi, kultúrtörténeti, hangszerismereti, zeneelméleti, sőt gasztronómiai vonatkozásokat is taglalják. A háttér ilyen megvilágítása hallatlanul fontos a zene teljesebb megértéséhez. A CD-melléklet pedig azonnali illusztrációt nyújt az olvasottakhoz.

A tekintélyes méretű és luxuskivitelű könyv minden fejezetét Szyksznian Wanda egy-egy poszter-szerű videografikai remeke díszíti, amely már csak azért is nagy meglepetés, mert hazánkban még nem túlságosan jellemző a jazz és a társművészetek kapcsolata.

Recenzensként igazán kritikus szemmel olvastam el a kötetet, de nem sikerült „fogást találni” rajta. Ez a mű nemcsak alapos és szakszerű, de az adatok vonatkozásában pontos és megbízható is, ami pedig a stílusát illeti olvasmányos és lebilincselő. Meggyőződésem, hogy alapműnek számít majd, és mindenkinek felkerül a polcára aki, akár hivatásszerűen, akár rajongóként kerül kapcsolatba ezzel a muzsikával. Nem szimpla udvariasság, hanem az őszinte igény mondatja velem, hogy kíváncsian és türelmetlenül várjuk a folytatást!