2020-11-30    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

2006-01-08 • Márton Attila
Geoffrey C. Ward - Ken Burns: A JAZZ TÖRTÉNETE

Geoffrey C. Ward, Ken Burns: A jazz története
JLX Kiadó, Budapest 2006

Bízvást állíthatjuk, hogy az ezredforduló szenzációja a jazz világában Ken Burns tíz részes jazztörténeti dokumentumfilm-sorozata volt. A Duna TV jóvoltából pár évvel később a hazai közönség is megismerhette, igaz kétharmadára redukálva, éppen a zenei betétek jórészének kihagyásával. Még így is rendkívül érdekes és hasznos volt a műfaj hátterét alig-alig ismerő nézők számára, hiszen áttekintést kaphattak a jazz keletkezésének és fejlődésének a XX. századi Amerika társadalmi-gazdasági viszonyaival való szoros összefüggéséről hiteles személyek (zenészek, történészek, kritikusok) visszaemlékezéseivel fűszerezve.

A filmsorozat eredeti változata persze videón és DVD-n is megszerezhető, sőt a legfontosabb 22 jazz-személyiséget bemutató CD-sorozat is segíti a 100 éves műfaj jobb megismerését. Időközben aztán Ken Burns és egyik közeli munkatársa gigantikus méretű, gazdagon illusztrált könyv formájában is hozzáférhetővé tették a gondosan összegyűjtött hatalmas anyagot. Ennek a hasonmás fordítása jelent meg pár hónapja a hazai könyvpiacon.

Ahogyan a filmsorozat, úgy a könyv is aránytalanul részletesebben foglalkozik a modern jazz megszületését megelőző időkkel, azaz az összterjedelem több mint háromnegyedét a század első felének eseményei foglalják le. A korai idők regényes története valóban érdekfeszítő olvasmány, már csak a történelmi távolság okán is, ráadásul jól beleillik a ma olyan népszerű retrodivatba is. Mégis azt kell mondanunk, hogy a „nagykorúvá vált” jazz sokkal részletesebb ismertetést érdemelt volna. Bármilyen hihetetlen ugyanis, mindössze két fejezet vonatkozik az 1950 utáni fél évszázaddal, az is olyan bontásban, hogy az utolsó négy évtizedet egyetlen fejezetben, mindössze 40 oldalon tárgyalja!

Minden aránytévesztése ellenére a filmsorozat és még inkább a belőle készült könyv igen nagy szolgálatot tesz a magyar nyelvű jazzrajongók egyre népesebb táborának határon innen és túl. Ilyen populáris, mindenkihez szóló, mindenki számára érthető jazztörténet még sohasem jelent meg magyarul. Értékéből azok a bosszantó tévedések sem vonnak le túl sokat, amelyek a szövegben és olykor a képaláírásoknál is előfordulnak. Mindezek elkerülhetőek lettek volna, ha a négytagú fordító kollektívába nemcsak angolul, de „jazzül” tudó személyt is bevontak volna, vagy legalábbis ilyen képességekkel rendelkező lektort alkalmaztak volna. Akkor bizonyára a jellegzetesen amerikai mondatszerkezetek a magyar nyelv logikája szerinti műfordításban jelentek volna meg, hiszen nem szükséges betűszerinti „szolgai” fordítást adni a magyar olvasó kezébe.

Szólni kell még a kitűnő nyomdatechnikával tálalt csodálatos fotóanyagról is, amelynek nagy érdeme, hogy nem a minden szakkönyvben visszaköszönő képekből áll, hanem túlnyomó részben korábban alig közölt felvételek tömege. Már csak ezért is érdemes kézbe venni a kötetet! Terjedelmes bibliográfia és részletes névmutató egészíti ki a méreteiben és súlyában is tekintélyes művet.

Minden fenntartás dacára csak üdvözölni lehet ezt a könyvet (is), amely egy – a jazzirodalom szempontjából még mindig sivatagnak számító nyelvterületen, mint amilyen a miénk – üdítő oázis.