2018-10-19    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

2008-12-22 • ei
Láng György

Kicsi gyerekként, amikor már olvasni tudtam, legszivesebben két könyvet forgattam: Péterffy Ida Kis történetek nagy zeneszerzőkről (1963) és Láng György életrajzi regényét Johann Sebastian Bachról, A Tamás templom karnagya (1941) címmel. Ismerkedésem Péterffy Idával ekkoriban befejeződött, Láng György mint szerző – noha zeneszerzőként csak felnőttként azonosítottam -- később több zenei könyvvel is ismerőssé lett: Joseph Haydn (1959) vagy a Beethoven tavasza (1973); írt kismonográfiát Bartók Béláról (Bartók élete és művei,1947), a képzőművészet sem hagyta érintetlenül, tanult is a Képzőművészeti Főiskolán, és Boticelli életrajzát is megírta regényes formában (Primavera,1969).

Láng György (1908-1976) zeneszerző, karnagy, író 1926-1931 között a Zeneakadémia hallgatója volt, zeneszerzést Kodály Zoltánnál tanult. Muzsikusi működése kevéssé közismert, mint ismeretterjesztő regényes életrajzai. Vajon hányan ismerik akárcsak a Hungaroton 1998-ban megjelentette CD-n hallható -- hegedűre és zenekarra (Concerto ebraico), valamint hegedűre és zongorára (A faun halála, Chanson d’automne, Fleur du délice) komponált -- műveit? További kompozícióiról nem is szólva. Bizonyára sírkövén ezért is változott a sorrend: „író és zeneszerző”.

Bibliográfiáját szemlézve, a fentebb említett könyvek mellett meglepő kötetcímek tűnnek szembe a csak klasszikus zenei működését ismerőknek: SZÍV és SZAXOFON, Te szőke gyerek – Egy kocsmazongorista emlékei. Szív és szaxofon című regénye 1947-ben jelent meg az Athenaeum Kiadónál, utóbbi, önéletrajzi kötete több mint ötven évvel később a Glória Kiadó gondozásában. Láng György e két könyve apropóján került a jazzkutatás figyelmének körébe.