2020-08-09    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

1998-01-01 • Matisz László
BABOS: EGYSZER VOLT...
f

Babos: egyszer volt... (1998)

 

Babos Gyula - gitár, szintetizátor
Oláh "Chumo" Árpád - zongora
Hárs Viktor - bőgő
Lattman Béla - basszusgitár
Borlay Gergő - dob
Kunovics Katalin - ének
Dobi Matild - ének
Bihari "Imi" Ernő - ének, kanna
Daróci "Choli" József - ének

* COLUMBIA - SONY *

Lehet-e manapság egyszerre eredeti, a gyökereket tiszteletben tartó, a legmagasabb szakmai követelményeknek megfelelő - vagyis profi -, és egyben művészi szintű egy (könnyű)zenei produkció? Ha ehhez még azt az alkotói igényt is hozzávesszük, hogy mindezek lehetőleg már az első meghallgatás után azonnal ki is derüljenek; hát komolyan szurkolnunk kell a muzsikusoknak...

Babos Gyula Egyszer volt... című CD-je határozottan olyan benyomást kelt, mintha valamennyi fentebb sorolt igény egyforma súllyal motiválta volna az alkotó munkát, bár feltehetően ő maga is elismerné, hogy ilyesmi a gyakorlatban szinte lehetetlen, illetve csak kivételes esetekben sikerülhet - még világhírességeknek is. Az, hogy van példa az ellenkezőjére - gitárosoknál maradva, Szabó Gábor, vagy Pat Metheny egy-egy lemeze lehetne erre bizonyíték -, azt diktálja, hogy muszáj így közelíteni a zenéléshez. Mindenesetre, ha egyszer valaki azzal a céllal vesz hangszert a kezébe, hogy nem csupán önmagát akarja majd gyönyörködtetni, az feltehetően tudja, hogy a humán populációnak mely vékony rétegét célozza meg produkciójával, vagy kötelezőnek tartja a lehetetlent. Ez utóbbit választotta Szabó Gábor, ezt teszi Metheny, és ez jön le az Egyszer volt...-lemezről is. Babos nem ifjú titán, éretlen félisten, nem egy lekaszaboló hatású fenomén, “csak” tisztességes és nagyszerű muzsikus - csakúgy mint már halhatatlan, világhírű honfitársa.

Az új CD-n együtt van a magyar népdal, a roma-folklór, a kifinomult fúziós jazz és a profi interpretáció. Mindez magas technikai színvonalon. Nem öncélú, nem artisztikus, hanem világos tiszta érthető zene. Lehet, hogy a felsorolt összetevők disszonáns hatást keltenek - így leírva -, de a tisztességgel létrehozott zenei végeredmény a felszínes “tetszik” vagy “nem tetszik” reagálás helyett egészséges érzelmi viszonyulásra készteti a hallgatót: szeretem, vagy sem.