2020-02-16    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

1999-03-01 • Simon Géza Gábor
Bevezető

BEVEZETŐ

A Magyar Jazzkutatási Társaság, külföldi és hazai kutatóink, az ezzel foglalkozó nemzetközi szervezetek ösztönzése alapján úgy döntött, hogy számos, már az Interneten is olvasható, elsősorban amerikai és nyugat-európai zenei laphoz, diszkográfiához stb. hasonlóan digitálisan rögzített lapot indít útjára, amely összes szolgáltatását tekintve messze túlhaladja a korábbi papíralapú zenei sajtó lehetőségeit.

Célunk, hogy némiképp pótoljuk azt a sok évtizedes elmaradást, ami a magyar jazztörténet emlékeinek publikálásában az elmúlt évtizedekben összegyűlt és az új formátum adta lehetőségeket kihasználva naprakészen informáljuk a magyar jazz története, kutatása iránt érdeklődőket.
A Jazzkutatás részben felkerül az Internetre is és ezáltal lényegesen szélesebb, korábban általunk elérhetetlen kör számára válnak elérhetővé a friss kutatási eredmények. Ezzel is csökkenthetjük azt az elmaradást, amelyben a korábbi évtizedekben az európai jazztörténeti kutatás eredményeinek publikálásában Magyarországnak a könyv/folyóirat/hanglemez kiadáspolitika következtében része volt.

A Jazzkutatás CD-ROM formájában negyedévenként jelenik meg, amely alkalmanként többnyelvű (magyar, német, angol, stb.) szöveges anyagot, (amely az olvasók számára bármikor gyorsan kinyomtatható lesz), 30-60 percnyi, bármilyen hagyományos CD játszón is lejátszható hangfelvételt, álló- és mozgóképeket fog tartalmazni.

A Jazzkutatás CD-ROM formátuma lehetővé teszi a többnyelvűséget, azaz mindazok a cikkek, amelyek külföldi kutatóktól német, angol, vagy egyéb nyelveken érkeznek, az eredeti nyelven is olvashatók lesznek, illetve a magyar kutatók idegen nyelven megjelent/megjelenő anyagai magyar nyelven is nagyrészt hozzáférhetők lesznek.

A CD-ROM formátum lehetővé teszi, hogy akár több ezer oldalas szöveges rész is kiadásra kerüljön. Ezzel lehetővé válik a terjedelmesebb publikációk gond nélküli kiadása, ráadásul két vagy több nyelven párhuzamosan a hazai és külföldi tudományos kutatók és a magyar jazzel foglalkozó érdeklődők negyedévenkénti rendszerességgel megismerkedhetnek a hazai és a külföldi kutatók legfrissebb eredményeivel.

Gyakorlatilag korlátlan terjedelemben lesz lehetőség forrásközlésre. Ez különösen fontos, mert a magyar jazztörténet legtöbb forrásanyaga eddig csak holland, francia, német, osztrák, lengyel, orosz, ukrán, szlovák, román, japán, amerikai stb. lapokban, kötetekben jelent meg és a magyarországi kiadás eddig megvalósíthatatlan volt.

A már meglevő hangfelvételek felhasználásával lehetővé válik archív, adott esetben csak egy példányban meglévő anyagok publikálása, az eddig publikálatlan felvételek közkinccsé tétele, fiatal előadók antológiaszerű megjelentetése.

Az egyes számokban terveink szerint lesznek bizonyos súlyponti témák, amelyekről több, vagy egészen sok cikk fog szólni és legtöbbször a fotódokumentáció, valamint a hanganyag is ehhez a témához fog kapcsolódni.
Jelen számunk kiemelt anyaga az egy esztendővel ezelőtt elhunyt Zoller Attilához kapcsolódó több cikk és két fotóriport.

Ugyancsak kiemelt anyag a Magyar Jazzkutatási Társaság két külföldi vendégelőadójának, Dr. Elisabeth Kolleritschnek és Dr. Franz Kriegernek, a grazi Institut für Jazzforschung munkatársainak Budapesten tartott előadása, amelyeket német és magyar nyelven is közlünk.

Agonás Péter tanulmánya kimondottan nyitószámunk részére készült.
Forrásközléseink közül Retkes Attila Bartók tanulmánya, valamint a 20-as és 30-as években Magyarországon keletkezett cikkek kiemelkedő jelentőségűek.

Az első szám hanganyagának számos különlegessége közül is kiemelkedik az Alexander’s Ragtime Band 1911-es amerikai változata és az abból kereken egy esztendővel később készült magyar quasi cover version. Az amerikai, európai és magyar zenészek korai jazz együttjátékának példája Chappy 1927-es felvétele Arthur Briggs zenekarával. A Two Jazzers két 1929-es lemezfelvétele e kor kiváló reprezentáns darabja.

Az angol énekes-trombitás Len Hughes három 1938-as budapesti swingfelvétele magyar előadói közül a legendás zongoristát, Solymossy Lulut érdemes külön kiemelni.

Tommy Vig négy felvétele, amelyek 1947-ben Budapesten és Bécsben készültek a Metro-Goldwyn-Mayer jazzversenyének mindössze kilencedik esztendejében járó dobos győztesével, fejezi be zenei illusztrációink sorát.
Az első magyar jazzvideoclipet, a Benkó Dixieland Band világsikert aratott Tiger Ragjét igazi csemegének szánjuk.

Várjuk a visszajelzéseket és nem utolsósorban a közlésre szánt anyagokat.

(Eredetileg megjelent a Jazzkutatás 1999/1-es számú CD-ROM-unkon.)