2020-02-16    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

1999-10-25 • Dauner Nagy István
Magyar Jazztörténet

Magyar Jazztörténet Simon Géza Gábor: Magyar Jazztörténet
Magyar Jazzkutatási Társaság, Budapest, 1999;
ISBN: 963 03 8549

A Jazz úgy él a köztudatban, mint alapvetően afro-amerikai eredetű zene. A jazz története tehát az amerikába behurcolt és bevándorolt feketék zenei világának története.
Lehet, hogy ez a kezdetek kezdetén még igaz volt, de a jazz talán minden más stílusnál gyorsabban terjedt el egész európában, az egész világon. Hódítása már nehezen követhető, hiszen szinte egyszerre ihlette meg a klasszikus zenészeket, vagy akár a vendéglők cigányzenészeit is. Mára egyértelmű, hogy a  helyi tradíciókkal, népzenével kölcsönhatásban, tükrözve egy-egy nagy egyéniség tanításait, a jazz kialakította különleges nemzeti iskoláit.

Hogy mióta létezik a magyar jazz?

A pontos datálást megnehezíti, hogy a háború utáni bornírt kultúrpolitika a jazzt sokáig üldözte. A hatvanas évek némileg konszolidáltabb viszonyait, a diktatúra sokat emlegetett "puhulását" kihasználva viszont szinte azonnal megjelent a műfaj a klubokban, rádióban, vendéglátóhelyeken - és a sajtóban. (Aminek még akkor is illik elismernünk a jelentőségét, ha ez a "sajtó" legtöbbször a KISZ újságját, a Magyar Ifjúságot jelentette.) Valószínűleg ez az újrakezdés tévesztett meg sokunkat, amikor a jazz itthoni indulását ehhez az időszakhoz kötöttük.

Pedig voltak előzmények!

Jazzband

Megjelent Simon Géza Gábor 35 éves kutatómunkájának egy nagyobb összegzése, a Magyar Jazztörténet. A sokat publikáló szerző folyamatosan megjelenő munkáiból már lehetett képünk a háború előtti, sőt a századforduló magyar jazz muzsikájáról, de ilyen teljességű dokumentum- és adatbankot még nem vehettek kézbe sem hazai, sem külföldi érdeklődők. 352 Oldalon, többszáz képpel, lenyűgöző mennyiségű és minőségű diszkográfia és bibliográfia bizonyítja, hogy a modernre fogékony cigányzenekarok már a század elején játszottak ragtime-okat, hogy egy évvel a bemutató után már énekelték, sőt 1912-ben!! lemezen is megjelent az amerikában oly népszerű Alexander's Ragtime Band magyar nyelvű változata, vagy azt, hogy Szekeres Ferenc vezetésével már 1926-ban jazz-iskola működött Budapesten.

LemezcímkeA kötet tudományos igénnyel készült. A névmutatók, diszkográfiák, az irodalomjegyzék meg is felelnek a "tudományosság" kritériumainak, de így együtt az egész valahogy mégis sokkal több ennél. A legfeljebb bennfentesek között ismert muzsikusok megsárgult fotói, az avítt helyesírással készült plakátok, vagy akár a régi sellak gramofon-lemezek címkéi kitapinthatóvá teszik az egész korszakot, sőt a máig tartó folyamatokat, tanításokat, kölcsönhatásokat.

Ennek a könyvnek üzenete van. A zenehallgató és zene-csináló emberek elgondolkodhatnak afölött, milyen nyomuk maradhat a világban. Amit most mi teszünk, nincs előzmény nélkül, de vajon lesznek-e utódaink, és milyenek lesznek az ő munkáik? Emlékeznek-e ránk, és ha igen hogyan?

Az igényes, keményfedelű kötet ára 9900,- Ft. Nem kevés. Még a tipikusan kis példányszámban megjelenő szakkönyvek között sem az. De ha valaki sokallná, gondoljon arra, hogy mellékletként két darab ritka, kiadatlan felvételeket, hangzó illusztrációkat tartalmazó CD-t is talál a könyvben.

(1999.10.25. - Café Momus)