2020-02-17    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

2004-04-11 • Deák Attila
Simon Géza Gábor bio-diszkográfiája Hollós Mátéról

A most 57 éves Simon Géza Gábor kutató még 1964-ben alapította meg a Simon Archívumot, amelyet az elmúlt évtizedek során a legjelentősebb magyar jazztörténeti gyűjteményé fejlesztett. Ennek anyagában minden olyan dokumentum helyet kapott, amely a nagyvilágban a magyar jazztörténettel kapcsolatban megjelent.

Később megalapították a Jazz Oktatási és Kutatási Alapítványt (JOKA). Simon az utóbbi években a magyar zenei életben is páratlan munkákat hozott létre, melyek a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhetők. Többek között reprezentatív kötetben jelentette meg Magyar jazztörténetét, amely mintegy 500 jazzkutató és jazzbarát közreműködésével készült. A JOKA kiadója, a Pannon Jazz gondozásában, sokévi gyűjtőmunka eredményeként olyan kultúrtörténeti ritkaságokat mentett meg és játszott át korszerű hanghordozókra, melyek az egész világon ritkaságnak számítanak. Simon jazzújságíróként az elsők között foglalkozott a magyar modern jazz olyan kiemelkedő egyéniségeivel, mint Szabados György, Binder Károly, Dudás Lajos, Zoller Attila, Szabó Sándor. Magyar jazz-diszkográfiája két kiadása a világ vezető jazzszakembereinek legteljesebb elismerését váltotta ki. Simon most a JOKA gondozásban egy másfélszáz oldalas könyvben, CD-melléklettel arról a Hollós Mátéról állított össze rendkívül alapos bio-diszkográfiát, aki a kortárs magyar zeneszerzők között sokrétű munkásságával különleges helyetvívott ki magának. Hollós Máté neves irodalmár családból származik: anyai nagyapja Tóth Árpád, édesanyja Tóth Eszter, édesapja pedig Hollós Korvin Lajos volt. Már nyolc-tíz évesen a zenei pályát választotta. Madarász Iván pedagógusi segítségével gyors ütemben végezte el a zeneelméleti tanulmányokat. Útja a Zeneművészeti Főiskolára vezetett, ahol zeneszerzést tanult.

„Életrajzi mozaikok az 1954-ben született Hollós Máté pályafutásáról, amely vázlatosan igyekszik követni a zeneszerző és zenei szakértő szerteágazó zenei tevékenységét” – fogalmaz túlzott szerénységgel a Szelíd dalok bevezetőjében Simon Géza Gábor. A szerző minden bizonnyal a bőség zavarával küszködött, amikor a rendkívül sokszínű egyéniség munkásságának feltérképezéséhez fogott. Simon mint kutató rendelkezik azzal a szintetizáló képességgel, hogy határozottan, jól körülírható formában rajzolja fel Hollós Máté pályájának legfontosabb állomásait. Így számol be a szerző önálló fejezetekben Hollós zeneszerzői, zenei szakírói és zenei ismeretterjesztő munkásságáról, a Hungarotonnál végzett hanglemezkiadói munkájáról, valamint az Akkord Zenei Kiadó tulajdonosaként végzett hiánypótló kotta- és könyvkiadói tevékenységéről. Az életműben való tájékozódást megkönnyítendő Simon a kötetet egy időrendi összefoglalóval kezdi, végül Hollós műveinek tematikus felsorolásával, a kiadott kották részletes bibliográfiájával, a kiadott hangfelvételek diszkográfiájával, valamint az elengedhetetlen mű- és névmutatóval zárja.
Maga Hollós Máté fogalmazza meg a bizonyára sokak által feltett kérdést: lírikus és üzletember hogyan férhet meg egy lélekben? Majd a világ legtermészetesebb módján meg is válaszolja: „Aki ezt kérdezi, hol egyik, hol másik felemet kérdőjelezi meg. Holott már gyermekkori álmodozásaimban művészet és közéletiség kettős alkata és ambíciója munkált bennem. A közélet talaján az éber gondolkodó határozottságával kell rendelkeznie annak, aki a művészet mezején rebbenő lelkű lehet. Az én közéletiségem pedig a rebbenő lelkűek és művészetük befogadtatását hivatott szolgálni.”

Zenei szakíróként Hollós hihetetlen nagy elánnal, ugyanakkor igényességgel dolgozik, akár rádiós műsorokban vagy a napilapok és folyóiratok hasábjain. A kortárs zenével (is) foglalkozók számára nélkülözhetetlen kézikönyvnek számít Az életmű fele címmel megjelent könyve, melyben mélyinterjúkból kirajzolódó zeneszerzőportrékat gyűjtött egybe. Ebben a kötetben közvetve egész hazai zenei életünk II. világháború utáni története benne van majdnem napjainkig. (Szinte érthetetlen, hogy ez a sorozat miért nem folytatódik az újabb generáció megszólaltatásával? Miért nem karolja fel a rádió vagy valamelyik szakfolyóirat ezt a munkát? Talán ma még nem is tudjuk, hogy milyen felbecsülhetetlen értéktől fosztjuk meg az utókort…).
A Szelíd dalok-ból kiderül: Hollós Máté zeneszerzői tevékenysége bizony megsínyli a Hungarotonnál végzett munkáját, elfoglaltságát. De annyira érdekli a kiadói tevékenység, hogy nem tekinti azt értelmetlen áldozatnak. Kettős ambíció él benne. A hétköznapokon nem talál időt zeneszerzésre, viszont éppen ezért arra szoktatta magát, hogy hétvégeken nagyon koncentráltan foglalkozzon a komponálással. És, hogy ezek a művek CD-n miért nem hallhatók, azt paradox szituációként éli meg. Amíg nem volt köze a Hungarotonhoz, addig szerzőként itthon nem volt elkényeztetve, lemezei külföldön jelentek meg. Most viszont, immár igazgatóként, nem szeretne visszaélni vezető pozíciójával. Ezért is külön öröm, hogy Simon Géza Gábor egy különleges CD-vel is meglepi a könyv olvasóit: ritkaságok, érdekességek is hallhatók ezen a korongon Hollós Máté művei közül. A válogatás igyekszik bemutatni néhány átiratot és olyan briliáns szerzeményeket, amelyek az új évezred kortárs zenei termésének figyelemre méltó darabjai.

(2004.04.11. - www.terasz.hu)