A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

Ragtime! Így, felkiáltójellel a Simon Géza Gábor által szerkesztett és a Hungaroton által gondozott kiváló sorozat, a Magyar Jazztörténet 13. CD-jén. Bolondozás, könnyed jókedv. Ennyi a ragtime, ha röviden le akarjuk írni. Megérdemli a felkiáltójelet.

A Ragtime divat, és ebben nagy szerepe volt a hasonló című filmnek meg az azt megelőző a Nagy balhénak, továbbá Benkóéknak és Molnáréknak, de legalább annyira az Ittzés Tamás szervezte Bohém-nek meg a Fesztiváloknak, mely a századelő talpalávalóját gyorsan újra felfedeztette velünk. Eredetileg Magyarországon is divatos tánczene volt mely Amerikából érkezett de világszerte gyorsan gyökeret vert. Aztán a nyolcvanas évektől mindent elsöprő sikerrel újul meg és teszi hozzáférhetővé a jazz-t, mint műfajt a korábban idegenkedők széles tábora számára is. Simon kiváló kutatómunkája jóvoltából lassan megismerjük a hazai ragtime-ot és az eredeti örökzöldek lassan már a műfajtól távolabb állók fülében is is prüttyögnek, ha másképp nem, mint mobiltelefonok szervízhangjai.
Igen, a ragtime sikertörténet, gondoljuk itt csak olyan dalokra mint az Alexander's Ragtime Band, a Maple Leaf Rag vagy a Solace - ezek több társukkal felhangzanak jelen CD-n is. A főszereplők a Benkó Dixieland Band, a Molnár Dixieland Band és a vonulat kiváló új hajtása, a csodálatos hangszerelésekkel kirukkoló, örökké vidám Budapest Ragtime Band. De mellettük ragtime-ot játszik itt a Benjo Supertars sőt az Amandinda Ütősegyüttes még a Liszt Ferenc Kamarazenekar is. Hiszen a ragtime időtlen, kortalan és korlát nélküli zene, nem kell más hozzá egy jó zenésztől csak humor, és mégtöbb humor. Ez lejön a válogatásról is...

(2003.06.26. - Hírös.Index)