Ragtime! Így, felkiáltójellel a Simon Géza Gábor által szerkesztett és a Hungaroton által gondozott kiváló sorozat, a Magyar Jazztörténet 13. CD-jén. Bolondozás, könnyed jókedv. Ennyi a ragtime, ha röviden le akarjuk írni. Megérdemli a felkiáltójelet.
A Ragtime divat, és ebben nagy szerepe volt a hasonló című filmnek meg az azt megelőző a Nagy balhénak, továbbá Benkóéknak és Molnáréknak, de legalább annyira az Ittzés Tamás szervezte Bohém-nek meg a Fesztiváloknak, mely a századelő talpalávalóját gyorsan újra felfedeztette velünk. Eredetileg Magyarországon is divatos tánczene volt mely Amerikából érkezett de világszerte gyorsan gyökeret vert. Aztán a nyolcvanas évektől mindent elsöprő sikerrel újul meg és teszi hozzáférhetővé a jazz-t, mint műfajt a korábban idegenkedők széles tábora számára is. Simon kiváló kutatómunkája jóvoltából lassan megismerjük a hazai ragtime-ot és az eredeti örökzöldek lassan már a műfajtól távolabb állók fülében is is prüttyögnek, ha másképp nem, mint mobiltelefonok szervízhangjai.
Igen, a ragtime sikertörténet, gondoljuk itt csak olyan dalokra mint az Alexander's Ragtime Band, a Maple Leaf Rag vagy a Solace - ezek több társukkal felhangzanak jelen CD-n is. A főszereplők a Benkó Dixieland Band, a Molnár Dixieland Band és a vonulat kiváló új hajtása, a csodálatos hangszerelésekkel kirukkoló, örökké vidám Budapest Ragtime Band. De mellettük ragtime-ot játszik itt a Benjo Supertars sőt az Amandinda Ütősegyüttes még a Liszt Ferenc Kamarazenekar is. Hiszen a ragtime időtlen, kortalan és korlát nélküli zene, nem kell más hozzá egy jó zenésztől csak humor, és mégtöbb humor. Ez lejön a válogatásról is...
(2003.06.26. - Hírös.Index) |