2020-11-30    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

2006-06-08 • ei
1927-1928: CEZÚRA A MAGYAR ÉS AZ EURÓPAI JAZZTÖRTÉNETBEN
A bécsi Staatsoper 1928. jan. 1-i előadása idején rendőrkordon vette körül az épületet, védte az operabemutató előadóit és közönségét, amely ellen horogkeresztesek készültek támadásra. 1928. márc. 20-án Budapesten a Városi Színház (a mai Erkel Színház) előadásán az opera második jelenetét a közönség kiabálása és bűzbombák zavarták meg.Entartete Musik Mindkét városban Ernst Krenek Jonny spielt auf/Húzd rá, Jonny című jazzoperáját mutatták be, amelynek ősbemutatója Lipcsében volt 1927. február 12-én. A szerző ugyan nem tervezte, de jazz-operájának főhőse, Jonny, a fekete bőrű szaxofonos – banalizálva karrierje leírását -- nem csak a zenetörténetbe, de a világtörténelembe is beírta nevét: az 1938-as Entartete Musik kiállítás brosúrájának címlapján a fekete bőrű szaxofonos, frakkján sárga csillaggal, Krenek Jonnyja (Jonny, a mai ember).

Molnár Antal 1928-ban megjelent Jazzband című kötetét -- mintha könyve megírásának apropóját is magyarázná -- az 1927-es évnek a jazzband történetében általa nevezetesnek ítélt eseményeivel indítja: "Az egyik: Krenek operájának, Jonnyspielt-nak megjelenése;ennek főszereplője egy néger szaxofónjátékos.” Azaz hová jutott a világ? “Ma már tehát odáig jutottunk Európában, hogy a néger szaxofónos rokonszenvet keltő operahőssé emelkedett, Don Juan és Lohengrin mellé került.” Krenek operájának ősbemutatója 1927. február 10-én volt Lipcsében.Molnár Antal bizonyára legkésőbb 1927 őszén lezárta kéziratát; kizárt ugyanis, hogy elkerülte volna figyelmét: a világ, és benne Európa 1927-28-ban még ennél is tovább merészkedett.

Frankfurti jazz-botrány – négervér-infúziós laboratórium -- ahogy a Süddeutsche Musikkurier interpretálta Bernard Sekles, a frankfurti Hoch’sches Konservatorium igazgatója bejelentését 1927 végén: 1928-ban -- Európában elsőként -- jazz-osztályok indításával bevezetik a jazz felsőfokú intézményes oktatását. A jazz-program vezetésével Seiber Mátyás magyar származású zeneszerzőt (Seiber Mátyás és a jazz) bízták meg. Mindez történt azon a nagy tekintélyű német zeneakadémián, ahol többek között pl. Clara Schumann oktatott, és amely az ideig a német zenei tradíció őrzését tekintette elsőrendű feladatának. Nem csupán a zsurnaliszták gondolták, hogy "A legszentebb javak veszélyben!" A tanszak -- nem meglepő -- 1933 őszéig működhetett, megszüntetése a külföldi és zsidó származású tanárok elbocsátásával kezdődött. Egy időben a 20. század legnagyobb "skandalumának" kezdetével.

Az 1927-28-as évben tehát meghatározó, cezúrát jelentő események történtek a magyar és az európai jazz történetében: Krenek operája jazz és klasszikus zene, jazz és hatalom kapcsolatában, a frankfurti jazztanszék elindítása a jazz társadalmi státusában, Molnár Antal könyve a magyarországi jazzkutatásban új irányt szabott.

Mi történt ugyanabban az időben a jazz hazájának mondott Egyesült Államokban? Erre a Crescendo folyóirat híre válaszol.

A Magyar Zenészek Lapja korabeli száma pedig a magyar zenészek szövetsége működését ismertetve, a cigányzenészek és a jazz viszonyának alakulásáról, a hazai muzsikusok munka- és kereseti lehetőségeiről is tájékoztat: Az elmult év története -- 1928