Zoller Attilát, a világhírű jazzgitárost az Alba Regia Hotelban, koncertje előtt kerestük fel. Nagyon szivélyesen fogadott, és beszélgetés közben sem tette le hangszerét, mondanivalóját aláfestette zenével is. Első kérdésünk
együttesére vonatkozott.
"Van valamilyen állandó Zoller group ebben a
pillanatban?" - kérdeztük.
"Nincs. Alkalmanként más és más összetételű együttessel
játszom, ez megfelel annak a zenei koncepciónak is, melyet követek. Akikkel most itt
Fehérvárott fellépek, mind régi barátaim. Albert Mangelsdorffal például már az
50-es évek elején játszottam együtt Frankfurtban, azóta számtalanszor léptünk fel
együtt Berlintől Newportig, néhány lemezt is csináltunk. Barre Philipsszel és Stu
Martinnal nagyon szeretek együtt játszani, ők igazán értik az én zenei
elképzeléseimet, el sem tudok jobb ritmus-szekciót képzelni. Legjobb barátom és
valamennyi partnerem közül zeneileg legközelebb áll hozzám Don Friedman. Herbie
Mannél játszottam, amikor megismertem személyesen, bár korábban is hallottam már őt
játszani. El kell mondanom, hogy azonnal óriási hatással volt rám. Kár, hogy most
nem jöhetett el, pedig az eredeti tervek szerint fellépett volna itt velünk..."
"Beszéljen néhány szót arról az érdekes
jelenségről, hogy egyre több amerikai jazz-zenész költözik át Európába. Mi ennek
az oka?"
"Amerikában a jazznek közel sincs olyan nagy tábora, mint azt
sokan hiszik, bár a legfiatalabbak között is szép számmal vannak rajongói ennek a
müfajnak. Igen nagy problémát jelent az amerikai közönség szinte gyerekes
vonzódása a divatos - "up-to-date" - dolgokhoz, mindenkinek a legutóbbi divat
szerint kell játszania.... A faji kérdés is igen sok - elsősorban természetesen
néger - jazz zenészt hoz át Európába. A müvészi szabadság nagyobb
érvényesülése és a biztosabb megélhetés is fontos tényezők. Azok közül, akiknek
az Európában való letelepedését én egyengettem, elsősorban Dave Pike-t emliteném
meg, aki ma már Nyugat-Németországban szinte nemzeti zenésznek számit. Őt is még a
60-as évek elejéről, Herbie Mann együtteséből ismerem...
"Milyen zenét játszanak itt, Fehérvárott?"
"Az Alba Regia Fesztivál tiszteletére irt kompoziciómat
"Meetin in Alba Regia" cimmel. Ez egy kb. 50 perces free jazz darab, mely talán
kissé szokatlan lesz a hallgatóságnak, mi azonban a szabad improvizáció feltétlen
híveinek valljuk magunkat. Ez a legfontosabb dolog a jazzben..."
"További tervei?"
"Sokat, nagyon sokat játszani, újabb kisérleteket végezni zenénk
továbbfejlesztése érdekében. Új hangszerekkel is kisérletezem, vásároltam
például egy tárogatót. Ez a régi magyar hangszer talán egészen új effektusokat hoz
majd az általunk játszott zenébe. Igaz, hogy ez nem könnyű út, mert ez a fajta
intellektuális zene nem olyan népszerű napjainkban, de mi mégis vállaljuk a
nehézségeket. Bizunk abban, hogy azért sok embert gyönyörködtet a zenénk."
Megjelent a JAZZhiradó - A Benkó Dixieland Klub Tájékoztatója
1972/7-8. számában. |