2020-08-09    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

1999-09-01 • Kurutz Márton
Egy sokoldalú muzsikus: ILOSVAY GUSZTÁV

A két háború közötti időszak egyik legtehetségesebb muzsikusa Ilosvay Gusztáv is éveken át énekelt különféle vokálegyüttesekben. Filmfelvétel sajnos csak igen kevés készült róla, pedig életútja, termékeny filmes pályája a magyar könnyűzene történetében egyedülálló. Sopronban született 1911-ben és pályáját orvostanhallgatóként kezdte. 1932-ben, 21 évesen egy csapásra országosan ismert lett, amikor a Vén gazember szereplőválogatásánál Heinz Hille, a film rendezője Bársony Rózsi mellé választotta férfi főszereplőnek.

Ilosvay

A címszereplő unokáját, Borly Lászlót, a ludovikás tisztjelöltet alakította - valljuk be - nem túl meggyőzően. Kritikusai azonban megjegyezték róla, hogy egyformán jól állt neki az egyenruha és az énekes szerep. Ezen nincs is semmi csodálnivaló, hiszen hangjának tisztasága, muzikalitása kiemelte őt kortársai közül. Ilosvay Gusztávnak ez a Mikszáth regényadaptáció volt első és utolsó filmfőszerepe. A későbbiek során már csak énekes epizódszerepekben láthatjuk viszont az Emmy és a Leányvásár 1941-es filmváltozatában, amelyben triójával a híres Dzsigolót énekli.

Az Ilosvay Együttes egyébként többféle felállásban működött a harmincas években. Kedvenc helyük az Angolpark volt, ahol hétvégenként nagyzenekari kísérettel többször is elénekelték mindenki által ismert szignáljukat, a Horsey - horsey... kezdetű amerikai Lamberth Walkot. Az időközben orvosként is ismert Ilosvay Gusztáv két másik testvérével, Eszterrel (akiből később Maria von Ilosvay néven híres operaénekesnő lett), és Ferenccel (közismert író és újságíró volt) is alakított triót, amellyel 1934. februárjától szinte heti gyakorisággal szerepeltek a rádióban.

Különösen kedveltek voltak angolos hangzású, játékos szövegű számaik, melyekről lemezfelvételeket is készítettek. Ilosvay nem csak remek énekesnek, tehetséges orvosnak, hanem zseniális zeneszerzőnek is bizonyult, aki a harmincas évek végétől Macskássy Gyula rajzfilmrendező reklámfilmjeihez, később rövidfilmjeihez, (például az Okos lányhoz és a Telhetetlen méhecskéhez) írt fülbemászó muzsikákat.

Ugyanakkor szólóénekesként is ismerte őt egész Budapest, hiszen éveken át volt sztárja a Rozsnyai Sándor vezette Arizonának is, ahol többek között az akkor még ismeretlen Alfonzóval és Benedek Tiborral is fellépett. Ebbéli szerepléséről tanúskodik egyébként a már említett Látta-e már Budapestet télen? című rövidfilm. Remekül gitározott, jól beszélt angolul, így amikor a háború után a Pipacsban, a Szép Ilonkában és az Old Firenzében a kelleténél kicsit tovább énekelte eredeti szövegükkel a jazz- és a Magyarországon addig ismeretlen country számokat, két évre eltiltották a szerepléstől.

Ilosvay

1957-ben zenészként próbált szerencsét Helsinkiben, majd Hágában, ahonnan azonban hamar visszahozta őt a honvágy. 1961-ben, fiatalon, ötvenévesen halt meg Budapesten, maga mögött hagyva olyan szerzeményeket, mint a Tücsök és hangya, a Jancsi és Juliska, vagy a Kapitány Anni előadásában slágerré vált Halk zene szól című „skála-foxot”.

Ilosvay doktor nevét sajnos kevesen ismerik, pedig jelentős figurája a magyar jazztörténetnek. Sajátos, a motorizációt idéző lüktető ritmus- és dallamvilágú szerzeményei határozott előrelépést jelentettek a maga korában, jóllehet ezeknek csak igen kis hányada került önálló kompozícióként közönség elé. Ilosvay ugyanis a harmincas-, negyvenes években leginkább az akkor éppen csak megszületett alkalmazott animáció, azaz a reklám terén fejtette ki tevékenységét. Az Astoria-sarkon működött Macskássy Gyula imént említett reklámstúdiója, amely arról is nevezetes volt, hogy Magyarországon elsők között készített színes filmfelvételeket. Ezeket a kis „Gasparcolor” tekercseket külföldön, elsősorban Németországban (Geyer Werke) dolgoztak ki, mivel a forgatott nyersanyag egy úgynevezett „bipakk” eljárással készített filmszalag volt, s ennek köszönhetően a mai napig eredeti tarkaságában pompáznak színei.

Ilosvay számára abszolút testhezálló feladat volt ezekhez a sokszor két percet is meghaladó filmecskékhez szellemes és populáris aláfestő muzsikákat komponálni úgy, hogy a melódia szorosan illeszkedjék a képen látható cselekményhez. Ezeket a hatásokat egyedi, magas színvonalú hangszereléseivel érte el, amelyekben hangsúlyos szerep jutott a gitárnak, harangjátéknak, fuvolának, klarinétnak, a különféle sípoknak és doboknak, valamint a pulzáló ritmust vezénylő rézfúvós szekciónak. Megfigyelhető továbbá az is, hogy vonósokat csak a legritkább esetekben használt. Annál többet szerepel viszont reklámfilmjeiben triója, amelyet néha kiegészített a Holéczy Együttes néhány tagjával, elsősorban Ákos Stefivel.

Ezeknek a vokális felvételeknek szembetűnő sajátossága, hogy a legritkább esetben szövegesek. Fontos megjegyeznünk itt, hogy a magyar reklámfilmek általában a sztálini kultúrpolitika kezdetéig szinte egyáltalán nem voltak szövegesek, szájbarágósak. Kivétel persze azért akad, még Ilosvay vokális reklámzenéinél is. A szerelmes masiniszta is ilyen, amelynek komponálásánál Ilosvaynak eleget kellett tennie a megrendelő óhajának és beépíteni szerzeményébe az alábbi kis versikét: „Matracába: Epeda, rekamiéjába: Epeda, autójába, fotőjébe, mindenhová: Epeda!”. Ennél némiképp épületesebb szövegre komponált muzsikát Holéczy Ákossal a Szerencsés flottás című Zwack Unicum reklámfilmhez, amely napok alatt sláger lett. Ennek ellenkezőjére is lehet példát találni a csaknem félszáz közösen készített reklámban: A láthatatlan vendég című „Darmol” hashajtóreklám zenéje például egyértelműen a Dipsy Doodle című akkor igen népszerű amerikai slágerre épül.

Ilosvay Gusztáv, akinek szellemességéről, briliáns humoráról reklámfilmzenéi tanúskodnak, minden alkalommal, minden helyzetben tökéletesen ráérzett Macskássyék karikatúrába hajló animációs szándékaira. Igaz, hogy a rá jellemző lüktető ritmusképlet és dallamforma szinte minden esetben megjelent kompozícióiban, mégis merőben más és más hangulatú számokat komponált a különböző témájú aprócska történetek alá. Az Izzó szerelem című Tungsram-reklám zenéjével például nagyvilági hangulatot kelt, csakúgy mint a Fény (szintén Tungsram) címűben, amelynek már egyes snittjei is századunk utolsó éveinek futurisztikus filmjeit idézik. Ezzel szemben viszont egyenesen a mesevilágba vezetnek vissza a zongorával, klarinéttal és fuvolával hangszerelt kompozíciói, amelyek például a Családi öröm című kávéreklámban, a Hamupipőke mesés mosása című mosóporhirdetésben, vagy a Baba bőrét Vasenol védi című babaápolási cikkeket reklámozó filmjében hallhatóak. Ugyancsak Róna Emmy képeskönyv-világát idézi, amikor egyszerre használ sípot és basszusszaxofont az Estétől reggelig és a Két kicsi szem című reklámban, amelyben időseknek, gyermekeknek és ez utóbbi esetében a királyoknak (a szlogen ez: „Ide én is gyalog járok... Artin hashajtót használok!”) egyaránt javasolják a hashajtó alkalmazását.

Meseszeretetét, ami minden bizonnyal hozzásegítette a Jancsi és Juliska, vagy a Tücsök és a hangya szövegének és zenéjének együttes megírására (!), ebből a korszakból hozta magával, s erre csak ráerősített humora, amikor az ötvenes-, hatvanas évek kisfilmjeinek zenéit írta. Ilosvay reklámfilmjei közül jazztörténeti szempontból a legérdekesebbek kávéreklámjai, amelyek közül a Franck cikóriagyár és a Családi kávépótló megrendelésre több változatot is forgattak a többi között Íz, szín, zamat..., Jó reggelt! és A család öröme címmel. Ezekben a filmekben afro-latin hatás is érvényesül, csakúgy mint a Hawaiian című Dubán-Feller hangszerszalon reklámban.

A jazz az animációs reklámfilmekben más formában is megjelenik. Például a Zeusz inkognitóban című Darmol-reklámban, amely az Olimposzon, az antik Görögországban játszódik. Az ottani jazzband „Homeros Band” néven muzsikál egy hatalmas hárfán. Az Izzó szerelemben viszont, - mivel energiatakarékos kryptonizzóról van benne szó - a „Lumen Band” nevet viseli. Reklámfilmes vizsgálódásunk nem lenne teljes, ha nem ejtenénk benne szót mások munkáiról is. Valamikor a negyvenes évek első felében készült egy meglehetősen hosszú reklámfilm, amely az Orion hőpalackot volt hivatott népszerűsíteni. A kor népszerű showmanje, Legenyei József dr. írta a meglehetősen hosszú és unalmas történetet, amelynek az Okos kapus címet adta. A „Tanulságos történet mindenki számára” alcímet viselő félig fekete-fehér, félig pedig a Vusinczky Colorit eljárással színesre fotografált filmet Vasi rajzolta és a népszerű Mecseky Rudolf zenésítette meg. A részleteiben feltétlenül érdekes és szellemes megoldásokkal teli film hangkeverési technikája botrányos, így Mecseky slow-fox-át helyenként élvezhetetlenné teszi. Sajnos az animációs technika sem tökéletes, ez azonban a korszak néhány fennmaradt filmjét tekintve nem kirívó eset. Sajnos az írásos dokumentumokat, újságokat böngészgetve rá kell döbbennünk, hogy a ránk maradt reklámfilmek, - amelyeket legnagyobb részben az édesapja hagyatékát megőrző és a filmarchívumnak átadó Macskássy Katinak köszönhetünk - töredékek csupán egy korszak reklámfilm terméséből.

Részlet a Könnyűzene és muzikalitás a magyar filmtörténetben c., a Magyar Jazzkutatási Társaság pályázatán pályadíjat nyert tanulmányból. In:Jazzkutatás CD-ROM 3, 1999. szeptember. Magyar Jazzkutatási Társaság