2020-01-23    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

1971-01-01 • Simon Géza Gábor
Jazzsegédmunkások

Alig néhány olyan "könnyűzenét" játszó zenekar van Magyarországon, amely - kimondva, vagy kimondatlanul - a közönség zenei ízlésének nevelését, pontosabban jazzre nevelését szolgálja. A beat oldaláról elsősorban a jelenleg külföldön turnézó Syrius együttest, valamint két - igen tehetséges -, képzett zenészekből álló együttest, az Atlaszt és a Winkelmayer Brasst említhetjük. A jazz oldaláról elsősorban a Benkó Dixieland Bandet számíthatjuk ide, amely ritmikus dixiezenéjével mind klubjában, mind koncertjein a közönségnevelés nemes igényével lép fel, és hódít el újabb embereket a csak hangulatkulisszául, "kávéházi zacc-zenéül" szolgáló "együttesek": duócskák, triócskák zenéjétől. Szándékaik igen komolyak: új közönséget akarnak nevelni, amely nem hogy nem vigad sírva, hanem már továbblép a hagyományos beattől is. Ezek az együttesek erősen jazzes zenét vagy éppen színtiszta jazzt játszanak.

A már említett zenekarokon kívül az utóbbi három évben mindinkább előretör a "Vox 68" együttes. Az öttagú "Vox 68" céljai között első helyen szerepel a közönségnevelés. Időszerű slágerek, örökzöld számok, jazzbeat kompozíciók éppúgy szerepelnek a "Vox 68" programjában, mint jazz-standardek.

Közönséget akarnak nevelni és erről a legbeatesebb nóta kellős közepén sem feledkeznek meg. Itt is - ott is feltűnnek a jazzes hangszerelés elemei: hol csak egy rövid zongora- vagy fuvolaszóló erejéig, hol hosszabb improvizatív részek fomájában. Törzsközönségük szereti ezt a csak az első pillanatban heterogénnek tűnő zenei összeállítást. Egyaránt megbarátkoztak a szaxofonnal, a fuvolával és az időnként fellépő neves vagy még csak kezdő jazzénekesekkel.

A nyári szezonban sem pihennek. Az Európa Étteremben ütötték fel tanyájukat - sajnos szaxofonosuk, Kurucz Gábor nélkül. Fuvolásuk, dr. Borissza Géza jónéhány számban a legtöményebb jazzatmoszféráról gondoskodik. A kíséretben pedig keményen beatet - és itt a beat szót jazzértelemben használom - játszik dr. Bürger Miklós zongorista, Földesi Csongor dobos és Jákó Balázs basszusgitáros.

Egyébként "amatőrök", mert nem akarnak a zenélésből megélni. Hívó "amatőrök", akik jazzre nevelik a közönséget. Foglalkozásuk szerint van köztük lakberendező, műszaki becsüs, fogorvos, jogász és technikus. "Jazzsegédmunkások " ahogy vezetőjük találóan mondta. Olyan segédmunkások ők, akik a hallgatók tudatában lerakják azokat az alapokat, amire később a jazz emeleteit fel lehet építeni, pontosabban: megalapozzák a nagymenők, a félprofi vagy profi jazzmuzsikusok produkcióit.

 

A cikk a Magyar Ifjúság című hetilap részére készült 1971-ben, de nem jelent meg.