2020-08-08    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

1993-07-08 • Cs. L.
Békebeli Rag. Jobb, mint Joplin

Az Osztrák-Magyar Monarchiában az 1860-as évektől vendégszerepeltek fehér és színes bőrű ragtime-zenekarok. Előadásaik nyomán indult meg Bécsben és Budapesten a dzsesszélet. Kevesen tudják, hogy 1910 körül már birodalomszerte játszották városi mulatókban a ragtime-ot, s ami a legfontosabb, hazai szerzők műveit is. A fennmaradt kották alapján Vukán György CD-re zongorázott közülük jó néhány darabot, melyet most rögzítettek először lemezen.

- Kiket emelne ki a Monarchia dzsessz-szerzői közül?

- Mindegyik fehér bőrűt. Nem azért, mintha ez fontos volna, de úgy hiszem, ma kissé elfogultak vagyunk a feketékkel szemben. Ha színpadra lép egy fekete dzsesszzenész, mindenki zseniálisnak tartja, holott egyáltalán nem jobb, mint a fehér. Itt van például a századelőről Székely Aladár, akitől több szerzemény is hallható a CD-n. Ő semmivel sem rosszabb a világhírű Joplinnál.

- A ragtime nem fekete-zene?

- Nem. Fekete és fehér hatásokat ötvöz, ezekből született, s bár Amerikában jött létre, először Európában ismerték el igazán..

- És milyen volt a Monarchia ragzenéje?

- Igen érdekes szerzeményekkel találkozunk. Jellemző a színvonalra, hogy felfedezhetünk közöttük például Liszt-átiratokat, operaslágerek ragtime változatait - még a Toscát is "ragesítették" - vagy magyaros zenére komponált ragtime-okat.

- Vannak még előadatlan kottakéziratok?

- Nagy meglepetések fognak születni. Simon Géza Gábor dzsessztörténész barátommal tervezzük a későbbi időszakok magyar dzsessz-szerzeményeinek lemezkiadását is. Legalább három-négy CD-re való anyagunk van még.

 

Esti Hírlap, 1993. július 8.