2020-06-01    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

1972-04-01 • Márkus József (Székesfehérvár)
A Molnár Dixieland Székesfehérvárott

Sajnálatos tény, hogy Székesfehérvárott, az Alba Regia Videoton Interjazzfesztiválok városában egyetlen jazzegyüttes sem működik. A néhány éve alakult Jazzklub az Építők Művelődési Házában ezt a hiányt hanglemez hallgatással és fővárosi zenészek meghívásával pótolja. Vendégünk volt két alkalommal a Benkó Dixieland Band, dr. Vukán György (háromszor is egy ízben a Tomsits Quartet tagjaként), és a Bajtala Trió. A március 9-i klubnapra első alkalommal hívtunk meg vidéki együttest, a nemrég Budapesten is sikerrel szerepelt Molnár Dixieland Bandet. A fővároséhoz képest meglehetősen elmaradott vidéki jazzélet fellendülését szimbolizáló eseményről a Magyar Rádió jazzklubja nyilvános hangfelvételt készített.

Az együttes stílusa lényegében nem jelent alternatívát a Benkó Dixielandéval összehasonlítva. A Molnár Dixieland sem az "orthodox" New Orleans-i stílust játssza, hanem egy swingesebb, "modernizált" változatot. Az elektromosgitár és basszusgitár használata a banjo-bőgő duóval szemben talán kissé rontja is a megszokott "dixie"-hangzásképet. Ezt némileg ellensúlyozza a tuba, amely viszont nem minden számban szerepel. A Molnár Dixieland által játszott darabok feltünően ügyes beállításúak, meghangszereltek. Ami hiányzik; a több blues-os elem és spontaneitás.

Az előadás küzéppontjában Molnár Gyula klarinétjátéka áll. Technikája, fúvásmódja kifogástalan. Ugyanez lényegében elmondható a másik két fúvosról is, de míg Molnár ezenfelül ösztönös "keverő" egyéniség, igazai hot-játékos, addig a trombitás Frontó Pál és a pozanos Mucsi Árpád szólói merevebbek, kottából precízen betanult muzsika benyomását keltik. Ezenkívül a trombitás jazzritmusával is baj van. A zongorista Garai Márta ritmusa pontos és lüktető, szólóimprovizációi magávalragadóak. Bodó József dobjátéka stílusos, a kíséretben remekül alkalmazkodó, szólóiban robbanékony.

Jazzhíradó. A Benkó Dixieland Klub Tájékoztatója. 1972/4 (április)