2020-08-15    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

1972-06-01 • Simon Géza Gábor
Hegedű a jazzben

Kevés olyan hangszer van a jazzben, mint a hegedű, amely körül oly sok vita dúlt a jazz több évtizedes fejlődése alatt. Pedig a hegedű egyike a legrégibb jazzhangszereknek. Már kezdetben jelen volt a New Orleansi ősegyüttesekben. Hangjának lágysága következtében szerepe azonos volt a vezető dallamhangszerekével: a kornettéval, a pozanéval és a szaxofonéval. Ami a vitát kiváltotta: a hegedűsök jazzszerűtlen játékmódja. Legtöbbször ugyanazt a szórakoztató zenét játszották mint a kávéházakban. Ezért lassan eltűntek a tradicionális zenekarokból és sokáig csak a legkommerszebb jazzt játszó együttesekben találkozhattunk velük.

Eddie South és Joe Venuti voltak az elsők, akik változtattak a hagyományos játékmódon és swinges zenéjükkel mint az első jazzhegedűsök lettek ismertek. Eddie South 1925-ben hosszabb ideig Budapesten is szerepelt. A harmincas években átköltözött Párizsba, ahol a legendás gitárossal Django Reinhardttal és az első európai jazzhegedűssel, Stephane Grappellyvel közösen lépett fel. Grappelly és Reindhardt csillogó játéka sok közös felvételükön jól megfigyelhető. A harmincas években tűnt fel Stuff Smith is, aki elsőként használt elektromos erősítéssel felszerelt hegedűt. A trombitás Jonah Jones-szel közös sextetjükben sajátosan elegyítették a humort és a jazzt. Több évtizedig az Ellington zenekar sztárja volt a hegedűs-trombitás Ray Nance, aki a Stuff Smith által kifejlesztett trombitaszerű hegedülést folytatta, időnként szerenádszerűen és kissé szentimentálisan. A francia Jean-Luc Ponthy volt az, aki a hangszer játékmódjának egészen új irányt szabott: csillogó és tüzes játéka leginkább John Coltrane korai felvételeihez hasonlítható. Ponty átütő sikert aratott. Korszerű játékmódját sok hegedűs vette át.

A magyar Deseő Csaba is Stuff Smith és Jean-Luc Pnty nyomdokain indult el. Jazz iránti érdeklődése az ötvenes évekre nyúlik vissza. Első együttesét 1962-ben alakította, amelyben mélyhegedűn játszott. 1965-ben részt vett azon az összejövetelen, ahol Willis Conover a legjob magyar jazzmuzsikusokkal találkozott. A következő évben Bled, Prága és Varsó jazzfesztiváljain szerepelt. Prágában közös fellépése volt nagy példaképével, Jean-Luc Pontyval. Varsóban lemezfelvétel készült játékáról. 1969-ben a Budapest All Stars tagjaként Berlinben szerepelt. A külföldi vendégszereplések keretét sok budapesti fellépés adta. Rádió- és Tvfelvételek őrzik Deseő Csaba fejlődésének állomásait. Eddig hat lemezfelvétele készült a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál - valamennyin hegedűn játszott. S itt álljunk meg egy pillanatra. A mélyhegedű általában nem szólisztikus hangszer, a klaszzikus zenében is általában kísérő szerepet játszik. A cigányzenében a mélyhegedűst kontrásnak hívják. A jazz történetében pedig összesen egy (!) zenészről tudunk, aki mélyhegedűn játszott. Ez a zenész Harry Lookofsky, aki 1959-ben egyetlen nagylemezfelvételt készített. Azóta az egész világon az említett hat jazzfelvétel készült (1964 és 1970 között) mélyhegedűvel! Hogy miért van ez így? A hegedűjáték megtanulásához aránylag sok időre van szükség. A hangszer repertoárja elsősorban klasszikusokból áll, de az improvizációs nehézségek miatt is igen kevesen vállalkoznak jazz hegedülésére. Még kevesebben vannak, pontosabban egyedül Deseő Csaba az, aki jelenleg a mélyhegedűt jazzhangszerként használja. Deseő Csaba hegedűjátékának alapja mélyen gyökerezik a swingben. A swingről ebben az esetben mint alaplüktetésről beszélünk. Deseő Csaba zenéje egy igen jó, napjainkra "hangszerelt" modern swing, beates beütésekkel.

Deseő Csaba nemrég a Benkó Dixieland Klub vendégeként beszélt jazzélményeiről és a dixielanddel való kapcsolatáról. Utána igazi csemege következett, együtt játszott a Benkó Dixieland Banddel. Deseő Csaba virtuóz, swingelt zenéje jól találkozott a BDB dixielandjével. A jam session sikere minden várakozást felülmúlt. A következő szezonban ismét közös fellépésen találkoznak.

 

Jazzhíradó. A Benkó Dixieland Klub Tájékoztatója. 1972/6 (június)