Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) és a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) támogatásával létrejött projekt egy hosszú évtizedek óta tartó gyűjtő és rendszerező munka digitális feldolgozásának első munkafázisa. Kirajzolódtak azok a körvonalak, amelyek mentén a munka kiteljesedhet. A támogatással létrejött kép- és hangdigitalizáció mellett saját erőből nagyszámú szöveges anyag feldolgozására is sor került. Így lépésről-lépésre fokozatosan ismertté válhat az a hatalmas kulturális, elsősorban zenei örökség, amely a huszadik század magyar zenéjének korábban szinte teljesen homályban maradt, részben szándékosan homályba taszított, része volt.
Az 1. munkafázis eredményeként sokszáz fotó, jelentős mennyiségű hanganyag-részlet és nagyszámú szöveges anyag máris részletesebben tanulmányozható. Mindez természetesen még csak csepp a tengerben, de mutatja azt az utat - és eredményeit - , amelyen az elszánt kutatók négy-öt évtizede elindultak.
A képi dokumentáció piciny töredéke volt csak látható az eddigi nyolc hazai és külföldi magyar jazztörténeti kiállításon. Ezeken általában sajnos csak kisebb mennyiségű anyag bemutatására volt csak lehetőség.
A most bemutatkozó képi anyag több mint hetven százaléka még nem szerepelt semmilyen fajta bemutatón, vagy papíralapú kiadványon. Ez önmagában is megmutatja jelen fotódokumentáció fontosságát.
A képek között zenészek, zenekarok, koncert- és klubhelyszínek fotói, plakátjai, meghívói mellett jelentős helyet kaptak a hanghordozókhoz tartozó illusztrációk, amelyek a huszadik század elejének nagyon kevés információt hordozó lemezcímkéitől a negyvenes évek röntgenlemezeinek bekarcolt szövegein keresztül a huszonegyedik századi CD újrakiadások borítóiig terjednek. Ez utóbbiakat különösen fontosnak tartjuk, hiszen a megszólaló hang mindennél informatívabb és szerencsére mind több ilyen újrakiadással találkozunk szerte a világban. Márpedig nagyon sok olyan borító van, amelyről a mai CD dzsungelben ránézésre nagyon kevesen gondolnák, hogy az adott CD-n egy vagy több magyarvonatkozású - sokszor perdöntő jelentőségű! - hangfelvétel is található.
A hangi dokumentáció között alapvetően az ötven-hatvan esztendőnél régibb hangfelvétel részletekre koncentráltunk, amelyek egy jelentős része még soha sem került publikálásra. A tudósok és a szélesebb nyilvánosság elé való bocsátásuk előszele a jelen honlapon való megjelenésük.
A szövegi dokumentáció máris rendkívül jelentős, hiszen ilyen mennyiségben még egyetlen fórumon sem mutatkozhatott be a magyar jazz írott dokumentációja. A Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány Magyar Jazztörténeti Archívuma sokezres cikkanyagának további feldolgozása remélhetőleg az elkövetkező években megtörténhet és akkor a korabeli források feltárásával a huszadik századi magyar zenetörténet egy jelentős szelete végre az őt megillető helyre kerülhet.
Budapest, 2004. június 30. |