2020-02-27    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

2005-05-11 • Flór Gábor
Swing Ladies Hungary koncert az IBS-ben

2005. március 31. - International Buda Stage
Tárkányi Krisztina - ének
Idrányi Eszter - zongora
Idrányi Ildikó - dob
Flór Noémi - nagybőgő, basszusgitár
Magyari Éva - trombita
Katona Judit - trombita
Kecskés Alexa - trombita
Csirke Zsófia - trombita
Varga Nóra - pozan
Surán Mónika - kürt

Majtényi Csilla - bariton szaxofon
Újhelyi Ágnes - altszaxofon
Csapó Adelinda - altszaxofon
Dienes Csilla - altszaxofon
Nenzl Borbála - tenor szaxofon
Vendégművész: Kollmann Gábor - alt- és szopránszaxofon

Idrányi Ildikó és Eszter nagy fába vágták a fejszéjüket, amikor elhatározták az első magyar női bigband megalapítását és megszervezését. Több szempontból is nehéz vállalkozás: meg kell küzdeni az előítélettel, ami egy női zenekart kísér (és tudnak játszani is, vagy csak csinosak? playback lesz? stb.) valamint össze kell gyűjteni egy csomó "bigbandképes" zenész hölgyet (merthogy bizony klasszikus zenész még csak volna, hegedűs, csellista, de szaxofonos, bőgős, pozanos annál kevesebb), aztán próbahelyet kell keríteni, mert egy legalább tizenöt tagú csapat azért nem próbálhat nyolc négyzetméteren, meg föllépési lehetőséget kell biztosítani, ahol szintén nagy jelentősége van a térnek, mert ha egy normál pubba bemegy egy ekkora zenekar, a vendégek már nem férnek el, nem is beszélve egy ekkora bandával szükségszerűen járó anyagi vonzatról (és még csak nem is a zenészek gázsijára gondolok, hanem például a szállításra, hangosításra).

Meg persze úttörőnek sem könnyű lenni (mármint nem mintamókusosnak), hiszen női bigband külföldön sincs sok (én kettőről tudok: az egyik a "The United Women's Orchestra", a másik a "Nordic All Woman Bigband" nevet viseli), itthon meg pláne.

És az úttörő-szerep egyfajta pályatévesztés lehetőségét is magában hordozza: merthogy nem mindegy, hogy csinos nők vannak a színpadon, akik esetleg tudnak zenélni is, vagy kiváló zenészek, akik amúgy csinos nők. Az első változat ugyanis nem a jazz-színpadokra való, hanem varietékbe és hasonlókba, ami persze a szórakoztatóipar fontos helyszíne, de semmi keresnivalója például egy zenei szaklapban.

A Swing Ladies Hungary szerencsére úgy tűnik, inkább a második verziót választotta: kiválóan hangszerelt zenéket hallhattunk az IBS-ben (a hangszerelés Idrányi Eszter tehetségét dicséri), a jazz nagy sztenderdjeit, valamint modern darabokat egyaránt, nagyon jól eljátszva.

Az este szünet nélkül folyt, de több részre oszlott: hallhattuk a bigbandet vendég nélkül, vendéggel, volt szaxofonkvartett, dob-zongora-bőgő trió, ugyanez szaxofonnal kiegészülve, majd ismét bigband. A műsor összeválogatása, ritmusa (egy kis nüánsztól eltekintve: két dobszólós mű szerencsétlenül egymás után került), jó volt, nem hagyta unatkozni a hallgatót.

A zenekar fúvósai kicsit kevés szólószerepre vállalkoztak, és amikor igen, azt is eléggé visszafogottan tették, de ezt kellőképpen egészítette ki a meghívott szólista, Kollmann Gábor virtuóz szaxofonjátéka.

Az énekesnő előadásmódja, bár lendületes, hibátlan, professzionális volt, kicsit kevésbé volt jazzes, mint az arrangment, többszöri átöltözése pedig nekem túlzásnak tűnt a másfél órás koncert alatt, de legalábbis műfajidegennek, viszont a műsor kézben tartásában, a közönséggel való kontaktus-teremtésben igen fontos szerepet vállalt, és jól meg is felelt ennek a feladatnak.

Üde színfoltja volt az estének a szaxofonkvartett két darabja, és különösen kellemes meglepetést okozott Idrányi Eszter három saját szerzeménye, melyeket a fúvósok nélküli, Kollmann Gáborral kiegészült zongora-bőgő-dob trió adott elő. Eredeti, hangulatos számokat hallhattunk, a trió igazán "együtt volt", ezek a számok bizony megérnének egy nagyzenekari földolgozást is (ha már egyszer a szerző közelében található egy bigband).

Összességében úgy tűnik, valóban van Magyarországon női bigband, sőt (a kezdeti kiforratlanságok ellenére), nagyon jó női bigband van. És ha meg is maradnak ebben az irányban, nem válnak pusztán showzenekarrá, hanem továbbra is ennyire komolyan veszik a jazzt, és ilyen felkészülten, jó érzékkel játszanak, valamint, ha fönn is tudják magukat tartani ebben a kultúra támogatóit olyannyira nélkülöző világban, komoly szerepet fognak elfoglalni a magyar jazzéletben.

Swing Ladies Hungary koncert az IBS-ben
Swing Ladies Hungary koncert az IBS-ben (fotó: Lengyel P. László)


Első megjelenés a Café Momus Internetes komolyzenei Napilapban