2020-08-04    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

2007-12-25 • Simon Géza Gábor
ELHUNYT OSCAR PETERSON

2007. december 23-án 82 esztendõs korában Toronto elõvárosában, Mississaugában elhunyt Oscar Peterson, a legendás kanadai jazz-zongorista, aki több alkalommal járt Budapesten. Egyik fontos mestere a Gyulán született rendkívül sikeres klasszikus koncertzongorista és zenetanár, Paul de Márky volt. Márky Pál Thoman Istvántól, õ pedig Liszt Ferenctõl tanulta a zongorajátékot.

Elsõ koncertjeit 1944-ben sugározta a montreali rádió. Ezekbõl késõbb a brit Harlequin készített hanglemezt. 1945-tõl a kanadai Victor lemezmárka szerződtette sztárjai sorába és hamarosan feltünt Norman Granz Jazz At The Philharmonic sorozatában is. Több mint négyszáz alkalommal készült vele koncert- vagy stúdió-lemezfelvétel, amelyek során több mint háromezer darabot rögzített, számosat igen sok alkalommal. Ezek több mint ezer albumban jelentek meg.

Felvételeit a rendszerváltás elõtt elsõsorban az Amiga (NDK-beli), Melodya (szovjet), Opus (csehszlovák) és RTB (jugoszláv) márkák jóvoltából hallhatták a magyar rajongók. Egy felvétele a bolgár Balkanton zongorista-antológiáján is megjelent.

1964-ben több lemezfelvételt készített Lehár Ferenc Vágyom egy nõ után (Yours Is My Heart Alone) címû darabjából. Rapée Ernõ Charmaine és Romberg Zsigmond Softly As In A Morning Sunrise címû kompozíciója pedig Peterson alaprepertoárjához tartozott/

Magyarországon elõször Kõrössy János játszott Oscar Peterson stílusában. Pleszkán Frigyes pedig szinte tökélyre vitte a petersoni stílust.

Peterson pályafutása során mintegy száz jelentõs díjat kapott. Már életében nagy tisztelet övezte, 16 egyetem választotta díszdoktorává. 2004-ben Toronto belvárosában Oscar Peterson teret avattak, 80. születésnapjára a Kanadai Posta 50 centes bélyeget adott ki s ezzel Peterson lett az elsõ olyan élõ személy akirõl bélyeg jelent meg Kanadában.

Életérõl két film készült, az Oscar Peterson: Music in the Key of Oscar (1995) és az Oscar Peterson: The Life of a Legend (1996).

Önéletrajza 2002-ben A Jazz Odyssey -- The Life of Oscar Peterson címmel jelent meg. Németül 2003-ban Meine Jazz-Odyssee címmel adták ki.