2017-11-23    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

2011-08-23 • Simon Géza Gábor
Ki kicsoda a magyar jazztörténetben
Az ismeretlenek
I. rész: Füredy F. Gusztáv

Ki kicsoda a magyar jazztörténetben - Az ismeretlenek - I. rész: Füredy F. Gusztáv

A magyar jazztörténet korai korszakában különösen sok olyan muzsikust és más zenei szakembert találunk, akiknek élete teljesen homályban maradt, sokszor még a legalapvetőbb adatok, mint a születési hely és év, is hiányoznak.
Új sorozatunkban megpróbálunk néhány nevet előbányászni a teljes homályból.

Az első inspirációs forrásunk a 2005-ben Debrecenben megjelent „Kultusz és áldozat – A debreceni Csokonai kör” című kötet volt, amelyet a Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója és a Déri Múzeum Debreceni Irodalmi Múzeuma publikált.

A kötetet a Debreceni Jazzklub rendkívül agilis vezetője, Grégász Miklós, ajándékozta jelen sorok írójának. Aligha gondolta, hogy a minden kis papírlapot is gondosan gyűjtögető és rendszerező jazzkutató az 547. oldalon található egysoros (!) Füredy F. Gusztáv bejegyzésből, illetve az 577. oldal névmutatójából (Füredi F. Gusztáv) bárhova is eljuthat – ha megtalálja egyáltalán...
Íme, az eredmény, amelynek egy rövid változata a Magyar Rádió Debreceni Studiójának 2011. augusztus 23-iki délelőtti, Gyarmati Péter által szerkesztett, az idei Debreceni Jazznapok felvezetőjének szánt műsorában már el is hangzott:

Füredi Gusztáv 1874. augusztus 18-án születetett Budapesten. 22 esztendővel később, 1896. októberében színészént lépett először színpadra Szegeden, majd a budapesti Nemzeti Színház segédszínésze lett.
A színészkedést odahagyva a debreceni városi zeneiskola tanára lett, koncerteken is fellépett zongoristaként és jelentős zeneírói és zenei előadói tevékenységet is folytatott.
1911-től a debreceni Csokonai Kör rendes tagja volt, ahol 1913. február 26-án „Wagner Richárd emlékezete” címmel tartotta első előadását.
1921-ben Füredy F. Gusztáv zenei előadássorozatot indított Debrecenben.
1927-ben a Petőfi Sándor „Összes költeménye” első kiadásának 80. évfordulójára a Városi Zeneiskola dísztermében rendezett ünnepségen „Petőfi Sándor” című tanulmányát hallhatták.

A ”Debreceni Szemle” című tudományos folyóirat 1928. szeptemberi számában „A ma kérdései” rovatban jelent meg Füredy F. Gusztáv „A jazz problémáiból” című öt oldalas cikke, amely az egyik legkorábbi terjedelmes magyar írásmű a műfajról:
http://fulltext.lib.unideb.hu/tibi.cgi?fi=dsz&ev=1928&sz=07&pn=425

1929-ben a Debreceni Nyári Egyetem keretében Füredy F. Gusztáv és Höchtl Margit két hét alatt három estén a zömmel külföldi hallgatóságnak Liszt Ferenc, Mozart, Beethoven Schumann és Chopin műveket játszottak.

1934. április 12-én a Kollégium dísztermében a nagyszabású program keretében Füredi Gusztáv „A magyar népzene és a népies műzene különbsége” címmel tartott előadást, amelyhez a zenei illusztrációkat élőben Rácz Jancsi cigányzenekara, illetve a Bartók Béla és Kodály Zoltán által felvett gramofonlemezek szolgáltatták. Ez utóbbi a „His Master's Voice” nevezetes sorozata volt, amelyet a Klebelsberg Kunó vezette minisztérium ingyenesen juttatott el az iskolákba.
1935. november 3-án a Liszt Ferenc ünnepély keretében az Arany Bika Szállóban az emlékbeszédet Füredi mondta.

Füredi Gusztáv nővére Füredi Eszter operaénekesnő volt, aki a színészakadémiát elvégezve a kölni színházban Verdi „Aida” című operájában Amneris szerepével debütált. Dr. Guthi Soma ügyvéd, humorista-író vette feleségül és 1902-től Guthi Sománé néven a Magyar Királyi Operaházban is fellépett.

Simon Géza Gábor