2020-08-14    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

1935-01-01 • Bertha Ernő
Érdekes fejek. SZEKERES FERENC (1935)

Szekeres Ferenc, a kitûnõ zeneszerzõ, zenepedagógus és orgonamûvész, 1926-ban azzal lepte meg a magyar zenei világot, hogy Budapesten nagyszabású jazz-zeneiskolát alapított. Zeneiskolájában kerestük fel a mûvészt és megkérdeztük tõle, hogy õ, aki elismerten kiváló mûvelõje volt a klasszikus zenének, hogyan specializálta magát a jazz-re? Így válaszolt:

- Amikor megismertem és megkedveltem a jazzt és elhatároztam, hogy behatóan foglalkozom vele, kimentem Párizsba. Ez 1925-ben történt. Odakint, a francia fõvárosban, hónapokig voltam tagja két néger zenekarnak is, csak azért, hogy alaposan megismerjem és jól megtanuljam az új muzsikát. Bizony nehéz munka volt: Bach fugái és a többi klasszikus stílusa után a shimmi, a cammel-wook, a black-bottom ritmusával lépést tartani. Szokatlan volt az orgona áhitatos hangszíneit felcserélni a bendzsó, a puzón s a többi új hangszer vidám effektusaival.

Szekeres

- Nekem, aki azelõtt csak klasszikusokat interpretáltam és csak az õ stílusukhoz voltam hozzászokva, nehezebb dolgom volt, mint a kezdõknek s bevallom, hogy eleinte hatvanszor-hetvenszer kellett lejátszanom egy-egy jazz-zenedarabot, hogy effektusait és ritmusait teljesen magamévá tegyem. Végül azonban mégis csak teljesen ura lettem az új muzsikának és az új hangszereknek s megnyithattam Budapesten jazz-zeneiskolámat.

Szekeres Ferenc modern vállalkozását mosolyogva fogadta a magyar hivatalos zenei világ, de még barátai is. Ilyen körülmények között érthetõ, hogy mint jazz-zeneszerzõ, jóhangzású magyar nevével nem is mert nyiltan kiállani. Így aztán jóideig senki sem tudta, hogy Hardy Ewans gyönyörû és nagysikerû jazz-kompozíciói, amelyek sorra jelentek meg úgy a küföldön, mint idehaza is, - Szekeres Ferenc szerzeményei. Ma már nincs szüksége álnévre, hiszen a magyar Szekeres Ferenc név úgy a jazz-zeneoktatás, mint a jazz-zeneszerzés terén világviszonylatban is elsõrendû márka.

Szekeres Ferenc, a kiváló jazz-zenepedagógus, amint arról már egyik tavalyi számában is megemlékezett a Sternberg Hiradó, egy kitûnõ, a célnak mindenben megfelelõ és két nyelven megjelent jazz-zongorista szerzõje is. Hogy milyen kiváló munka ez a jazz-zongoraiskola, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hgoy máris mindenfelé használják és - többek között - bevezették Amerika legnagyobb jazz-zeneiskolájában, a világhírû newyorki Phil. Wattermann intézetében is.

Az elmondottakat összevéve, Szekeres Ferenc esetébõl is megállapítgató a megdönthetetlen tétel, hogy aki magyar istenadta tehetségét vasszorgalommal állítja egy cél szolgálatába, az nemcsak itthon, de az egész világon is érdemeket szerezhet magának.

Sternberg Híradó Jazz Albuma, 1935. január