2020-01-23    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

2006-07-16 • SGG
JAZZMAGYAROK AMERIKÁBAN

Mára már határozottan tudjuk, hogy a jazz Amerikában az európai zenészek, zenetanárok, hangszerkészítők nélkül sohasem alakulhatott volna ki. Az Európából érkezett olasz, német, orosz, francia, finn és más nemzetiségű zenészeket megalapozott szakmai tudásuk predesztinálta arra, hogy már a 19. század közepétől alakítói legyenek annak a műfajnak, amelyet először vaudeville-ek betétjeként, majd cake walk, később ragtime név alatt játszottak, és amely végül a jazz elnevezést kapta. A sokfajta hatásból a korai években a nemzeti hatások érvényesültek legkevésbé, bár már a 20. század elején feltűnt a latin-amerikai jazz, és ugyanabban az időszakban már voltak előzményei a mai klezmer jazznek is, és hamarosan kialakult a skót és ír népzenei alapokon (is) nyugvó western swing.

Joe Murányi
Joe Murányi

Ebbe a hatalmas zenei folyamba a mintegy másfél század során igen sok magyar is bekapcsolódott. Tevékenységükről, sikereikről nagyon keveset tud(hat)tunk meg korábban, merthogy ők emigránsok, később meg -- a napi politikai szóhasználatban -- disszidensek voltak.

Többségükben megőrizték magyar gyökereiket, és voltak, akik, például Szabó Gábor (szabó gáborról) és Zoller Attila, új utakat törtek. Mások “csak” kíváló hangszeresek, vagy zeneszerzők, hangszerelők, vagy éppen zenekarvezetők lettek.

Tommy Vig
Tommy Vig
Az említett két gitáros mellett az első generációs magyarok közül a gitáros Bacsik Elek, a trombitás Szabó Ferenc (Frank Szabo), a vibrafonos-dobos Víg Tamás (Tommy Vig) (Flór Gábor lemezkritikája), a zeneszerző-zongorista Schwartz Jean és Romberg Zsigmond (Sigmund Romberg), a zongorista Fejér György (Georg Feyer), a második generációsok közül a klarinétos Joe Murányi (murányi-interjú), a zenekarvezető Gene Kardos, a zongorista-zeneszerző-hangszerelő-zenekarvezető Vic Vogel – hogy csak néhány nevet említsünk előljáróban mindazok közül, akiknek amerikai jazz-életútja figyelmet és további kutatást érdemel.

Különleges helyet foglal el két Amerikában befutott első generációs komponistánk, az ötször is Oscar díjra jelölt Brodszky Miklós és az Oscar-díjat el is nyert Rózsa Miklós, akik nem alkottak a jazzben, viszont számos darabjuk szolgált világhírű jazzmuzsikusoknak inspirációs forrásul. E két jeles szerző pályafutása ilymódon kapcsolódik a jazz világ- és magyar történetéhez.

Kapcsolódó cikkeink

(Találkozás Zoller Attilával 1972-ben)
(Interjú Zoller Attilával 1996-ban)
(Zipernovszky Kornél: Zoller Attila és a Konitz-stílus)
(Könyv Zoller Attiláról)
(Tommy Vig: Most és akkor)
(Joe Muranyi, Armstrong és Mozart)
(Interjú Joe Murányival)
(Retkes Attila: "Hungarian Joe")
(Szabó Gábor avagy Gabor Szabo)
(Szabó Gábor: Spellbinder)
(Vendégségben Zorándy Zoltánnál)