2018-12-09    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

Jazz Hungaricum 3 - Swing In Hungary Volume I,
Pannon Jazz PJ 1063 (CD)

jaz_hungaricum_3
A magyarországi swing az 1930-as években fejlődött ki, amelyhez mind tengerentúli, mind európai mintákat vett alapul. A zenészek és a rajongók a gramofonlemezeken kereskedelmi forgalomba került külföldi hangfelvételek között nyilvánvalóan csak abból válogathattak, amelyeket a forgalmazók hajlandók voltak exportálni, illetve a hazai képviseletek importálni.
A Magyar Rádió ezekből a hangfelvételekből számos, manapság ismeretlennek tartott zenekar felvételeit mutatta be. A korabeli rádióműsoroknak utánajárva a diszkográfiákból egyértelműen kiderült, hogy ezek az úgynevezett névtelen zenekarok nagyjából ugyanazokból az amerikai zenészekből álltak mint a ma is ismert nagy nevek, akiket a swing fő áramába sorolnak. Ez nagyban megmagyarázza azt, hogy kik és miért váltak/válhattak ismertté, netán sztárrá a már akkor javában elüzletiesedő amerikai jazzéletben: kevés zenészt, úgynevezett zenészistállókat foglalkoztattak, s az ahhoz tartozó muzsikusok különböző nevek és különböző zenekarvezetők keze alatt készíthették felvételeiket. A modern jazz korszakából például közismert a Blue Note, a Prestige, vagy az Impulse! esete, amelyek ugyanezen séma alapján működtek.
A magyar jazzéletben ekkoriban igen sok jó zenész volt, különös tekintettel a minőségi, jólképzett, több hangszeren működő zenekari játékosokra, akik akár egyetlen rövid próba után is kiadáskész lemezfelvételt produkáltak. Nem volt ritka, hogy egy-egy big band egyetlen nap alatt 30-40-50 percnyi kész anyagot prudukált, amely 2-3 nappal később késztermékként már az üzletekben lehetett.
A nemzetközi lemezipari sémát követve Magyarországon is számos zenész szerepelt több lemezgyári formációban s így a kiadott lemezekhez kapcsolódóan nagy számban találkozunk a különböző nevű zenekarokban akár teljesen azonos zenekari tagokkal.
A szaxofonos Buttola Ede (Eddy Buttler művésznéven is) és a Budapesten letelepedett angol trombitás, Len Hughes vezette zenekarokban, valamint a Parisien Grill Bandben és a Radiola Rhythm Bandben a Radiola Electro Record hangfelvételeken a feltűnő zenészek e sémának megfelelően szinte teljesen azonosak és a szólisták is jobbára ugyanazok. A hangszereléseket Buttola, illetve Hughes készítették, ritka alkalom, amikor másokra bízták ezt a feladatot.

Martiny Lajos, illetve Vécsey Ernő már kissé más zenészeket is beválogattak csapatukba, de bizonyos posztokon ők is ugyanazokat választották mint az (elvben és gyakorlatban) konkurens zenekarok. A két zongorista-zenekarvezető egyben csapata fő hangszerelője is.

Az amerikai és európai jazzsztárok között felnőtt dobosunk, Chappy big bandje részben svéd hangszereléseket használt az Odeon márka részére készült felvételeken. Ezen kívül Chappy, valamint a bőgős Schlotthauer József és a szaxofonos Seprődy Sándor is készítettek igen kiváló hangszereléseket.

A swingcombók közül Herrer Pál és Radics Gábor a Radiola Super, illetve a Durium/Patria, a két nagy konkurens labelnél szintén szinte teljesen azonos felállásban dolgoztak. Radicsnál játszott idősb Pege Aladár, a korszak igen jelentős bőgőse, a későbbi klasszis, ifj. Pege Aladár édesapja. Radics itt felhangzó felvétele, a Bűvös hegedű, egyike a világon számon tartott legjelentősebb magyar jazzlemezeknek.

A hangfelvételeken számos énekesnő (Anita Best, Ania Suli, Rózsa Annie), énekes (Len Hughes, Charlie Short) és énekegyüttes (Holéczy Vokálnégyes) angol és magyar nyelven adja elő dalait s ebben is követik a nemzetközi trendet, hiszen énekes felvételek nélkül nem jazzband a jazzband.
A 11. felvétel igazi csemege, a Radiola Rhythm Band spanyol trombitása, Andreas Molto a Csütörtökön este című magyar népi dallamot hangszerelte swing bandre. Tudtunkkal ez az 1940-es felvétel az első magyar vonatkozású próbálkozás az etnojazz irányába.

ár: 2.550 Ft

forgalmazza:

Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány info@pannonjazz.hu
Magyar Jazzkutatási Társaság info@jazzkutatas.eu
Neuma Zeneműbolt és Antikvárium neumazk@freemail.hu
MODEM Modern Debreceni Nonprofit Kft. nagy.tamas@modemart.hu
Bock's Music Shop office@bocksmusicshop.at