2018-12-09    
Név:
Jelszó:
  
Regisztráció
Fórumaink
Olvasói levelek (5)
Kiadja:
Magyar Jazzkutatási Társaság
1023 Budapest, Lukács utca 4.
Főszerkesztő:
Simon Géza Gábor
06-30/736-3358

Alapítva: 1995. január

2011 mérleg és közhasznúsági jelentés:
2011_merleg_khjel.pdf

A Magyar Jazzkutatási Társaság a jogszabály adta lehetőségekkel élő támogatói jövedelemadójuk egy százalékát utaltatták át egyszámlánkra. Az összeget jelen kiadvány költségeihez használtuk fel. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bennünket és ezzel lapunkat támogatásra érdemesítették.

JAZZ & Light Music On Hungarian Films 1934-1944. The Original 78s Recordings
Pannon Jazz PJ 1041 (CD)

JAZZ & Light Music On Hungarian Films 1934-1944. The Original 78s Recordings
Pannon Jazz PJ 1041 (CD)


A jazz, - akárcsak a film - kezdetben lenézett és meg nem értett műfajnak számított Magyarországon. Sok évnek, talán néhány évtizednek is el kellett telnie ahhoz, hogy mindenki felfedezze benne az ösztönösséget, élvezze a felszabadult hangzást és a sodró lendületet, ami senkit sem hagy érintetlenül. Az új amerikai könnyűzenének a húszas-, harmincas évek Budapestjén már lépten-nyomon olyan interpretációit lehetett hallani, amelyek a legmagasabb művészi körök elismerését is kivívták. Zsolt Béla, polgári radikális publicista például, (aki egyebek mellett pesszimisztikus hangvételű verseiről és regényeiről is ismert volt), 1935-ben sajátos, talán művészettörténeti szempontból is figyelemre méltó értelmezést adott az egyre népszerűbb műfajnak: „Szeretem a jazzt, az az érzésem, hogy a háború utáni tanácstalan rumli szinte elviselhetetlen lenne csak prózában, e hozzáillő zenekíséret nélkül.”1
Magyarországon a muzsikának hagyománya van, így nem csoda, hogy már első hangosfilmjeink is bővelkednek a slágerekben. A harmincas évek legelején, a filmek mellett természetesen az akkor már komoly múlttal rendelkező operettek szerzői is, valósággal ontották a betétszámokat, amelyekből néhány nap alatt sláger lett. A sokszor együgyű szövegű, ám zseniálisan megkomponált muzsikákat természetesen nem csak a színház és a mozi népszerűsítette, hanem a hanglemezipar is, amely tucatjával vásárolta meg a számok közlési jogát és énekeltette lemezre a filmben elhangzó dalokat „házi” énekeseivel. Kezdetben persze ez sem ment olyan egyszerűen: 1931-ben, a Hyppolit, a lakáj és a Kék bálvány idején a lemezgyárak még szkeptikusak voltak a sikert illetően és inkább maradtak az operettek betétdalainál. Az 1934-es esztendőben azonban a Lila akácnak, Az új rokonnak és a Meseutónak köszönhetően ez gyökeresen megváltozott és valamennyi hanglemezgyár rájött arra, hogy a filmdalokban a szélesebb körű publicitás miatt jóval nagyobb üzleti lehetőség rejlik, mint az operett- és szólóslágerek kiadásában.
Összeállításunkban ezekből az archív hanglemezekből válogatunk, felvillantva az 1934-1944 közötti időszak jazztörténetének legismertebb zenekarait, és stílusait, amelyek filmen ugyan kevésbé, hanglemezen viszont annál többször jutottak szóhoz. Ismert együttesek és slágerek mellett ritkaságok és érdekességek is hallhatóak ezen a lemezen, amely igyekszik bemutatni néhány átiratot és olyan, amúgy briliáns szerzeményt is, amelyek méltatlanul merültek feledésbe. A felejtés egyik oka sajnos sokszor az a prózai körülmény, hogy maga a filmkópia megsemmisült a háború alatt, és így a betétdal sem látható, hallható már többé. Ez történt a Muki, a Családi pótlék és a Szakítani nehéz dolog című filmekkel is, amelyeknek főslágerét azzal a nem titkolt szándékkal válogattuk be összeállításunkba, hogy legalább ez a néhány betétdal reprezentálja az egykori filmeket.
Jazztörténeti csemegének számít az 1943-as esztendő két rövidfilmje, amelyeket Reiber Antal vállalkozó készített az akkori idők legendás zenekarvezetőjének, az országszerte „Chappy” művésznéven ismert Orlay Jenőnek muzsikájára és tehetségére alapozva. A Reiber-féle „filmkabaré-sorozat” eredetileg közel egy tucat, körülbelül 8-10 perces kisfilmből állt, amelyekből mindössze csak két film maradt fenn. Az egyik a Tarka-barka, amely azért különleges dokumentuma a jazznek, mert ez az egyetlen olyan magyar film, amelyben „dob-párbaj” látható. Ez a sajátos divathóbortnak is nevezhető zenei produkció, - amelynek két „párbajhőse” általában maga Chappy és egy másik legendás dobos Weisz „Api” Árpád voltak, - a tengeren túlról került át Magyarországra. Chappy (akinek nevét az akkori idők névmagyarítási hulláma hirtelen „Csöpire” változtatta,) hozta divatba idehaza az új stílusú zenei párbajt, amelyet Amerikában eredetileg más hangszeres szólisták vívtak egymással. Weisz Api munkaszolgálatban elszenvedett halála után mások is megpróbálkoztak Chappyvel felvenni a versenyt, a többi között például az akkor még gyerek Víg Tommy is, aki bravúros produkciójával mindenkit bámulatba ejtett. A legnagyobb szenzációnak azonban az számított, amikor már egyszerre hárman vívtak dob-párbajt Budapesten!
A dob-párbaj mellett jellemzője volt a háborús éveknek a különböző színházakban és hadikórházban, jótékony céllal megrendezett kívánsághangversenyek intézménye is. Ennek szellemében készült a másik fennmaradt Reiber-film, a Vidámsághangverseny, amely azonban - szerencsére - címén kívül semmilyen tekintetben nem emlékeztetett a háború esztrádjaira. Ez a film, amelyben látható volt Komoróczy Erzsébet tánca, a Latabár testvérek muzsikusparódiája, valamint a Gizella és Niels táncospár produkciója, igen gyengécskére sikeredett. Egyetlen érdekessége a nyolctagú Chappy-zenekar és a szteppelő Evelyn Künecke Tedd ide tedd oda swingje volt, amelynek szövegét és zenéjét is a zseniális dobos-zenekarvezető írta.
Magyar kívánsághangverseny címmel egész estés esztrádfilm készült 1943 tavaszán, s mint ilyen valósággal felvonultatta a mozik közönsége előtt az akkori magyar könnyűzenei életet. Az egyre divatosabbá váló tangóharmonika is képviseltette magát Hlaszny Béla együttese jóvoltából, amely a német harmonikakirály, Albert Vossen egyik gyors szerzeményét adta elő a dél-amerikai hangulatot idéző díszletek között. Ez a szám, néhány hot szólóval kiegészítve hanglemezen is megjelent, csakúgy mint a film egy másik szereplőjének, Latabár Kálmánnak Ha hallok valami rosszat című dala, amit a Chappy zenekar kíséretével Weygand Tibor énekelt lemezre.
A lemezgyárak a harmincas évek végén rájöttek arra, hogy a siker érdekében célszerű, ha saját, „házi” énekeseik mellett színészekkel is készítenek felvételeket. Így született meg Latabár Kálmán leghíresebb filmdala, a Nem nősülök soha lemezfelvétele, amelyet otthon, az ország kedvenc komikusának előadásában akár reggeltől-estig hallgathattak. Turay Idával is készítettek lemezfelvételt, amelyek közül egy szerepel is összeállításunkban. Ennek érdekessége, hogy zenéjét és szövegét is Fényes Szabolcs írta, aki a Katyinak eredetileg csak zeneszerzője volt. A filmben Bilicsi Tivadar adja elő a dalt, amelynek verseit Békeffy István írta és amelyet a Durium-Pátria cég Bilicsivel fel is vett lemezre. Ennél a felvételnél azonban - még talán filmtörténeti szempontból is - sokkal érdekesebb Turay Ida lemeze, amely nyitó száma e filmdal-összeállításnak.
Egy másik felvételen egy akkori híres énekes sztár, Kelly Anna testvérével, Kelly Edithtel találkozhatunk, aki a lemezcímke tanúsága szerint valamilyen okból a Lánczy Edith álnév mögé rejtőzött. Kazal Lászlónak is hallható két felvétele az összeállításban, amelyek még a színész énekes-korszakából valók. A Ragaszkodom a szerelemhez című vígjátékban viszont szerepelt is: énekesként volt látható egy lokálban, ahol Fényes Szabolcs Mondd meg nyíltan című slow-foxát énekelte. Ez a szám érdekes slágere a filmtörténetnek, ugyanis először 1937-ben volt hallható filmben, az Egy lány elindulban, ahol Weygand Tibor énekelte. Hat év múlva fújta le róla a port Fényes Szabolcs, aki lelassítva szerzeménye tempóját, némiképpen blues-ra emlékeztető hangszerelésben illesztette bele Bókay János vígjátékába.
A lemezen a tragikus sorsú „magyar jazzkirálynak” Ábrahám Pálnak négy filmslágere is szerepel, amelyek a maguk korában hihetetlenül népszerűek voltak. Talán legtöbbet játszott operettje a „Bál a Savoyban” volt, amelyből német tőkével 1934-ben film is készült a Hunnia filmgyárban. Alpár Gitta hihetetlen sikereket aratott ebben az operettben 1932-től, a berlini ősbemutatótól kezdődően. Tangóját és keringőjét (La Bella Tangolita és Tojours l’amour) azonban szinte lesöpörte Ábrahám régi bevált recept alapján megkomponált slágere, amelyet a filmben, Bársony Rózsi énekelt frakkban, fehér kesztyűben, kicsit talán népszerűsítve is ezzel a világhírű jazzkarmestert. Ez a szám a Niagara-fox, amely zeneileg hihetetlen egyszerű konstrukciónak számít. E tekintetben talán érdemes is összehasonlítani Fényes Szabolcs ugyanakkor íródott Oda vagyok magáért című slágerével, amelynek refrénje a Niagara-foxhoz hasonlóan a C-dúr skálán történő fel-alá sétálgatáson alapul. A Niagara-fox az operett magyarországi bemutatóján, - amely 1933. decemberében, egy esztendővel a filmpremier előtt volt a Magyar Színházban, - meglehetősen furcsa és fantáziátlan címmel került közönség elé. Kár, hogy Harmath Imrének a Dzsu-Dzso-n kívül más nem jutott eszébe, amikor magyarította ezt a nagyszerű, a szimfonikus jazz hatásait idéző szerzeményt.
Ehhez hasonló dupla címmel jelent meg az 1944 tavaszán forgatott Egy pofon, egy csók egyik slágere, amelyet a filmbeli mulatóban Kardos Magda énekelt Aki vízzel főz, az a kislány könnyen győz címmel és amely lemezen valamilyen oknál fogva már Jumba címmel jelent meg. Ugyanitt említhetjük Walter László Egy kis itóka című slágerét is, amelyet ezzel a címmel és szöveggel Pethes Sándor énekelt a Vissza az úton című filmben, míg hanglemezen - igaz, néhány évvel korábban - Egy kicsi csók címmel jelent meg a titokzatos „Miss X and X” női vokálduó előadásában.
Női énekegyüttes hallható a Négy cili, hat cili lemezfelvételén is, amelyen a szólót Weygand Tibor énekli. A női kórus szerepeltetése itt nem véletlen, ugyanis ez a lemezgyári megoldás egyértelműen a Mai lányok slágereinek filmbeli hangzására utal. Figyelemre méltó jelenség ez, ugyanis a magyar hanglemezgyártás első olyan soundtrack-et imitáló felvételéről van szó, amelynek hangmérnökei, hangszerelői különös figyelmet fordítottak a filmbeli hangzás visszaadására. E tekintetben fontos felvétel a Fény és árnyék Senorita című latin hangulatot idéző száma is, amelynek a filmen és a lemezen is Nagykovácsi Ilona volt az előadója és amely szinte teljesen egyformára sikeredett mindkét felvételen.
Az 1942-es Heten, mint a gonoszok egyik fő slágerének hanglemezkiadása is erre a koncepcióra épül, hiszen a ligeti hintáslegény dalát a Száll a hintát, a vásznon és a hanglemezen is Sárdy János énekelte. A filmet azonban nem csak Sárdy neve tette érdekessé és népszerűvé, hanem a német Michael Jaryé is, aki zeneszerzője és Martiny Lajos mellett hangszerelője is volt a gyermekzenekarról szóló mesének. Ebben a filmben tűnik fel első ízben a muzsikuskollégái által „Nagy Patkány” becenévvel illetett Horváth Sándor, aki korának legtehetségesebb és legbravúrosabb technikával játszó gitárosa volt. Az összeállításban jócskán szereplő Chappy lemezeken is ő gitározik, érdemes megfigyelni a Django Reinhardt stílusára emlékeztető boszorkányos játékát!
A régi, örökzöld filmslágerek, a Halló Baby, a Kislány kezeket fel és a talán még történelminek is nevezhető „karriert” befutott Négy cili, hat cili mellett szerepel az összeállításban egy sokat emlegetett foxtrot, a Havi 200 fix, amely a hasonlócímű film nagy slágere volt. A film, amelyről sokáig úgy tudták, hogy minden kópiája megsemmisült a háborúban, nemrégiben előkerült az Egyesült Államokban, egy magángyűjteményből. Rozsnyai Sándor szerzeménye tehát túlélte a filmet, amiben elhangzott és ez ritkaságnak számít! Ugyanerre találunk példát a Zwack Unicumról szóló indulófox esetében is, amelyről csak kevesen tudják, hogy eredetileg a negyvenes évek elején egy reklámfilmben szerepelt. Sosem volt viszont filmen hallható a lemez utolsó száma, amelyen Chappy énekel. Mégis itt a helye, ebben az összeállításban, hiszen ez a ritka felvétel tökéletesen felidézi a kor hangulatát és arról mesél, hogy mit adott az embereknek a mozi és a muzsika Magyarországon, két világháború között...

Kurutz Márton

1. Na tudja mit... - Foxtrot a „Katyi” című filmből (Fényes Szabolcs verse és zenéje)
Odeon, A 198250-b (Ho 2996)
Turay Ida és Chappy zenekara

2. Halló Baby - Foxtrot a „Lila akác” című filmből (Ábrahám Pál - Mihály István) Odeon, A 197404-b (Ho 1296)
Kalmár Pál és a Mándits-Damith tánc zenekar

3. Tíz óra múlt - Lassú keringő a „Bűnös vagyok” című filmből (Fényes Szabolcs - Békeffy István) Odeon, A 198079-b (Ho 2657)
Rácz Vali, 2 zongorán kísérik: Mecseky Rudolf és Vécsey Ernő

4. Szerelmi ABC - Fox a „Muki” című filmből (Lőrinczy Pál - Mihály István) Durium-Pátria, DAC 44.257 (131)
Kazal László és a Belgrádi Rádió „Arany Ötös” zenekara

5. Vagy-vagy (Dobpárbaj) a „Tarka-barka” című rövidfilmből (E. O. Chappy) Siemens Polydor, D 47803/261 B (9844)
Nagy Szimfonikus Tánczenekar

6. Niagara-fox (Dzsu-Dzso) - Foxtrot a „Bál a Savoyban” című filmből (Ábrahám Pál - Harmath Imre) Merkur Electro Record, AM 139 (C 7867)
Sebő Miklós és Domina tánczenekara

7. Senorita - Rumba a „Fény és árnyék” című filmből (Vincze Ottó - Szabó Miklós) Durium-Pátria, DAC 44.255 (P1265)
Nagykovácsi Ilona és a Pátria Zenekar

8. Mondd meg nyíltan - Slowfox az „Egy lány elindul” és a „Ragaszkodom a szerelemhez” című filmekből (Fényes Szabolcs - Mihály István) Odeon, A 198349-a (Ho 3201)
Juhász Gyula, Orlay zenekara

9. Flick - Flack - Bravour fox a „Magyar kívánsághangverseny” című filmből (Albert Vossen) Imperial JU 3053 (K-U 29547)
Hlaszny Béla tangóharmonika triója

10. Egy kis itóka (Egy kicsi csók) - Foxtrot a „Vissza az úton” című filmből (Walter László - Harmath Imre) Patria Ultravox, Mr. 188 (9129)
„Miss X and X” Szabó Kálmán és Szólistáival

11. Havi 200 fix - Foxtrot a hasonló című filmből (Rozsnyai Sándor - Vadnai László) His Master’s Voice, HU 108 (OWH192 I.)
Szántó Gyula, zenekari kísérettel

12. Hallod te ló - Foxtrot a „Családi pótlék” című filmből (Ábrahám Pál - Mihály István) Odeon, A 197668-b (Ho 1856)
Kalmár Pál és az Odeon tánczenekar

13. Ha hallok valami rosszat - Foxtrot a „Magyar kívánsághangverseny” című filmből
(Dolecskó Béla - Segesdy László) Odeon, A 198355-a (Ho 3213)
Weygand Tibor Orlay tánczenekara

14. Dal a „Zwack Unikum”-ról - Indulófox a „Szerencsés flottás” című reklámfilmből Odeon, A 198078-a (Ho 2654)
Holéczy énekegyüttes zenekísérettel

15. Gá-gá... - Vidám foxtrot a „Régi keringő” című filmből (Dolecskó Béla - Segesdy László) Durium-Pátria, D. 10.022 (P 831)
Kazal László és a Pátria Tánczenekar

16. Jumba (Aki vízzel főz...) - Foxtrot az „Egy pofon, egy csók” című filmből (E. O. Chappy) Siemens Polydor, 47804/272 B (9845)
Nagy Szimfonikus Tánczenekar

17. Halló! Miért nem jött ma el? - Slowfox a „Három csengő” című filmből (Fényes Szabolcs - Békeffy István) Odeon, A 198079-a (Ho 2656)
Rácz Vali, 2 zongorán kísérik: Mecseky Rudolf és Vécsey Ernő

18. Nem nősülök soha - Foxtrot az „Egy szoknya, egy nadrág” című filmből (Fényes Szabolcs - Kovách Kálmán) Radiola Extra, RB 440 (1680)
Latabár Kálmán és Vécsey Ernő tánczenekara

19. Kislány kezeket fel - Foxtrot „Az új rokon” című filmből (Szlatinay Sándor-Békeffi István-Nóti Károly) His Master’s Voice, HU 53 (OVH. 35)
Szántó Gyula, zenekari kísérettel

20. Tedd ide tedd oda - Swingfox a „Vidámsághangverseny” című rövidfilmből (Csöpi) Imperial, JU 3000 (K-U 29313)
Bodnár Piri és a Buttola tánczenekar

21. Minden kislány tizenhaton túl - Foxtrot a „Szakítani nehéz dolog” című filmből (Buday Dénes - Füredi Imre) Odeon, A 198264-b (Ho 3033)
Lánczy Edith és Weygand Tibor Chappy zenekarával

22. Száll a hinta -Swing a „Heten, mint a gonoszok” című filmből (Eisemann Mihály - Michael Jary - Füredi Imre) Odeon, A 198251-a (Ho 2997)
Sárdy János és Chappy zenekara

23. Négy cili, hat cili - Vidám foxtrot a „Mai lányok” című filmből (Ábrahám Pál - Harmath Imre) Patria-Ultravox, Mr 133 (222)
Weygand Tibor és leánykórus Vécsey Ernő Tánc Zenekarával

24. Az én babám - Foxtrot (Chappy verse és zenéje) Odeon, A 198407-b (Ho 3279)
Orlay Chappy, Chappy jazz zenekarával

ár: 2.550 Ft

forgalmazza:

Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány info@pannonjazz.hu
Magyar Jazzkutatási Társaság info@jazzkutatas.eu
Akkord Zenei Kiadó Kft. akkord@mail.datanet.hu
Neuma Zeneműbolt és Antikvárium neumazk@freemail.hu
MODEM Modern Debreceni Nonprofit Kft. nagy.tamas@modemart.hu
Bock's Music Shop office@bocksmusicshop.at